Református templom

Maklár nevét 1261-ben említik először. 1389-ben az Eger folyó hídján vámszedési jogot nyert a falu és mezőváros lett. 1526 szeptemberében, majd 1548-ban és 1552-ben felégették a törökök, de mindegyik pusztítást átvészelte. 1562-ben már protestáns lelkésze volt.

Eger 1596-os elestekor elpusztult a falu. 1609-ben népesítette újra a török pasa, így hódoltsági falu lett. 1680-ban prédikátoruk volt, s 1639 óta használták a falu első ismert kőtemplomát, mely a mai templomtól egy km-nyire északra állott. A törökvilág-végi és a Rákóczi-szabadságharc idején történt hadjáratok 1708-ra teljesen pusztává tették a falut. 1711-ben kezdtek visszaköltözni régi lakói. Az egri barátok 1711-ben földig romboltatták a református templomot, ezzel megkezdődtek az ellenreformációs zaklatások és üldözések. Ezért a református hívek egy része elvándorolt a faluból, néhányan katholizáltak. 1732-ben lelkésze, Vásárhelyi Márton is katholikus hitre tért. De 7 nemesi család és 60 jobbágycsalád kitartott református hite mellett. Ők egy ideig a noszvaji templomba jártak istentiszteletre, majd az Apostol-család csűrében tartották összejöveteleiket. Templomot csak 1790-ben építhettek maguknak a falu déli részén levő mocsaras telekre, mert ide kaptak építési engedélyt. 1852-53-ban épült hozzá a torony, és öntettek egy 223 fontos harangot. Ezt a templomot a II. világháborúban visszavonuló német csapatok 1944. november 16-án éjjel 11 órakor felrobbantották.

Az egyház csak 1948-50 között tudott új templomot építeni az előző helyére, keleti homlokzat előtti toronnyal. A belsőnek boltozatos mennyezete vakolt. A templomban padfűtés készült, új villámhárítót szereltek fel.