Baditz-kastély

A kastély birtokosai
Magyarkeresztúr birtokosa a 14. században az Osl nemzetségbeli ostffyasszonyfai Ostffy család és a premontrei prépostság voltak. A 16. század végén a Keszy, Kolonay, Megyery családok rendelkeztek itt birtokrésszel. 1594-ben a törökök elpusztították a falut. 1663-tól a nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy família kapott itt adomány földet. 1840-ben a csornai premontrei prépostság, valamint a szentkirályszabadjai Baditz, a sárvári Eötvös és a noszlopi Noszlopy családok rendelkeztek itt nagyobb birtokrésszel.

A kastély története
A kastélyt építtető Baditz család Veszprém megyei gyökerekkel rendelkezett, de birtokosok voltak Komárom és Vas megyékben is. A család későbarokk stílusú, copf stílusjegyeket hordozó kastélyát az 1790-es években emelték. Az 1856-os kataszteri térképen a kastély egy téglalap alaprajzú épület volt, parkot még nem jelöltek körülötte. A rezidencia tulajdonosa, Baditz Lajos Sopron vármegye táblabírája és főszolgabírója volt, fiai Baditz Lajos közjegyző és Baditz Ottó festőművész a kastélyban születtek. A festészet világában kiemelkedő hírnevet szerzett művész 1911-től a magyarkeresztúri kastélyban élt, ekkoriban gyakran festette a rábaközi tájat, embereket, a paraszti élet hétköznapjait. Baditz Ottó 1936-ban Magyarkeresztúron halt meg, sírja a helyi temetőben található. A kastélyt a 19. század utolsó éveiben historizáló díszítőelemekkel látták el, valószínűleg ekkor építették hozzá a baloldali szárnyat is.

Államosítás, rendszerváltás után
A kastélyt 1952-ben államosították, majd öt szociális bérlakást alakítottak ki a falai között. A rendszerváltás után az épület magántulajdonba került, napjainkban üresen áll. A kastély parkját mára kiirtották, területének nagy részét felparcellázták, beépítették, az egykori gazdasági épületeket lebontották.