Kútfeji római katolikus templom

Kútfej története során 1944-ig a tornyiszentmiklósi plébániához tartozott. A MAORT 1940-ben kezdődő olajipari tevékenysége folytán a község életében lényeges változás kezdődött el. A község közvetlen közelében nagyon gyorsan felépült egy olajipari lakótelep és a lakosság száma erősen megemelkedett, így egyre nagyobb igény jelentkezett egy helyi plébánia létrehozására.

1944-ben Kútfej – Lovászi néven expozitúra létesült. A község első lelkipásztora 1944. szeptember 1-től 1955. szeptember 1-ig Falusi József volt. Mivel a községben sem templom, sem plébániaépület nem volt, 1944-ig a pap a tornyiszentmiklósi plébánián lakott. A MAORT még ez évben épített egy paplakást a lakótelepen és megindította a templomtervezést az akkori plébános aktív közreműködésével. Sok szép modern terv készült. Az egyiken például templomtoronyként egy használaton kívüli fúrótornyot képzelt el a tervező. Az építkezés megkezdését hátráltatták egyrészt a háborús körülmények, másrészt az a tény, hogy a két község (Lovászi és Kútfej), valamint a Lakótelep lakói nem tudtak megegyezni abban, hogy hol épüljön föl a templom. A kútfeji emberek a falu temetője mellett, a Lovásziak a két község között képzelték el a leendő Isten-házát.

Szükségmegoldásként az olajipar vezetői felajánlották az ipartelepen lévő üresen álló fúrómesteri iskola nagytermét. Itt alakítottak ki egy szükségkápolnát.

A rendszerváltás után azonban hamarosan el kellett hagyni ezt a helyiséget. Erről az időszakról így ír Falusi plébános úr: „Ekkor leginkább a Lovászi falubeli kápolnában miséztem, de miséztem a kútfeji temető feletti erdőben lévő nagy fabódéban, nyílt ég alatt az erdőben, és magánházban.” Kútfej vezetősége felajánlotta a templomépítés céljára a község és a lakótelepi rész között lévő, valamikor téglaégetőnek használt, elhanyagolt területet. Az építkezésről határozat is született. A korábban készült tervek kivitelezését a Letenye Járási Építési hatóság nem engedélyezte. Hosszas könyörgések eredményeképpen egy torony nélküli „imaházat” engedtek építeni. A munkálatokhoz a falu lelkes népe az építési engedélyen kívül semmiféle hivatalos segítséget sem kapott. Az egyházi hatóság is csupán 3.000 Ft-tal tudott hozzájárulni a templom építéséhez. A kútfeji és a lakótelepi hívek, élükön szeretett plébánosukkal hatalmas lelkesedéssel, óriási áldozatvállalással, mind anyagiakban, mind kétkezi munkával létrehozták az imaházat. Sok esetben a nagy munkához szükséges anyagot is maguk vitték. Kár, hogy erről az összefogásról nem készültek fényképek. Csodálatos lehetett például, amikor egy kora reggelen egyszerre 30 szekér indult útnak, hogy a tormaföldei téglagyárból téglát fuvarozzon.

Nem hivatalosan a helyi olajipari vállalat munkásigazgatója is segítette a munkát. A tetőhöz villanyoszlopokat adott, a vállalati vízvezetékről használták az építkezéshez a vizet, beszerelték a gázt és a villanyt, amelyet ráadásul térítésmentesen lehetett jó ideig használni.

A tényleges építési munka 1949. október 23-án kezdődött el és még ez év december 8-án, Szeplőtelen fogantatás ünnepén mondta el az első szentmisét Falusi plébános úr. Igaz, hogy ekkorra még csak az oltár körüli részt vakolták be. Az éppen csak tető alatt lévő templomot éjjel-nappal gázzal fűtötték, így karácsonyra elkészülhetett a teljes belső vakolás. Az ünnepen szerény körülmények között áldotta meg az akkori plébános a nem teljesen kész templomot. Sajnos ő a munkálatok befejezését már nem tudta megvalósítani, mert időközben elhelyezték Lovásziból. Utóda Horváth János nem kisebb lelkesedéssel befejezte, sőt tovább szépítette a hívekkel az Isten házát.

A templom felújításának szükségessége és bővítésének gondolata az 1990-es évek elején fogalmazódott meg először. A gondolat akkor öltött testet, amikor az 1998. februárján újjá alakult egyházközségi vezetőség – jelenlegi plébánosunkkal, Végi Csabával – a lakosság véleményét kikérve úgy határozott, hogy Boa Árpád társadalmi munkában készített terve alapján a templom felújítását és bővítését megvalósítja. A felterjesztett tervet a szombathelyi Püspöki Hivatal is elfogadta, sőt a plébános úr vezette egyházközségi és önkormányzati küldöttség 2 millió Ft támogatást kapott Dr. Konkoly István megyés püspök úrtól. A megyei és a helyi önkormányzat 450-450 ezer Ft-tal járult hozzá a kiadásokhoz. A többi költséget a hívek és a helyi vállalkozók adománya fedezte. Ezek után kezdődhetett meg az építés szervezése. A falu népe nagy lendülettel és tenni akarással látott hozzá 1998 tavaszán az építkezéshez. Több szakember és vállalkozó is társadalmi munkában végezte el a teendőket. A helyi lakosság példamutató összefogásával és áldozatvállalásával 1999 tavaszára sikerült megvalósítani ezt a nemes célt. Így a templom harangtoronnyal, szentéllyel, cserkész helyiséggel és egy vizes-blokkal bővült.

Templomunkat ünnepélyes keretek között Dr. Konkoly István megyés püspök úr 1999. június 12-én szentelte fel. Immár új harang zengő hangja hívja a munkában megfáradt híveket vasárnaponként testi-lelki megújulásra.