A Tűzoltó Egyesület megalakulása egy szomorú eseményhez fűződik. 1878. június 26-án erős északi szél fújt. A Hunyadi utcában kéménytűz ütött ki, majd a ház fazsindelyes teteje tüzet fogott. A lángok átterjedtek a szomszéd házakra és a Rákóczi utcára is. Alig egy óra alatt 26 ház vált a tűz martalékává.
Egy hónap sem telt el, s a község vezetői és földesura Gróf Cziráky Béla július 18-án 43 önkéntessel megalakította a tűzoltóságot. A kiegyezést követően Lovasberényben is alapvető változások következtek be. Az önkormányzat és a helyi társadalom önszerveződése egymást erősítő folyamatnak bizonyult. A képviselő-testület felkarolta a tűzoltóegylet törekvését, a tűzoltószertár létesítését. Támogatta a segélyegylet és a népkönyvtár megszervezését. 1892-ben megvásárolta az izraelita hitközségtől a rabbi lakását, amelyet tűzoltószertárnak alakítottak át. Bővítésére 1907-ben került sor, ekkor épült az őrtorony, felújították a szertárakat és a segélyegylet is helyiségeket kapott az épületben. A községi erőforrásokból végrehajtott beruházás meghaladta a tizenhatezer koronát. A segélyegylet éves bérleti díjat fizetett a helyiségek használatáért. Ugyanakkor a képviselő-testület megduplázta a tűzoltóegylet támogatását: a kétszáz korona segélyt 1910. január 1-jétől négyszáz koronára emelte fel. 1903-ban gazdasági népkönyvtárat létesítettek, a képviselő-testület a földművelésügyi tárca segítségével a népkönyvtári helyiséget is a tűzoltószertár épületében rendeztette be.
Ma az egyesület már nem létezik és a tűzoltótorony is elvesztette régi rendeltetését. 2000-ben a Millennium tiszteletére felújították a falu központjában álló építményt, ami ma idegenforgalmi látványosság. Az épületegyüttesben a Művelődési Ház működik.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Szóljon hozzá, mondja el
véleményét!
További látnivalók a közelben (0)
Szállások a közelben (0)
Szerkesztőségi ajánlat (12)
Szarvasi Arborétum (Pepi-kert)
Magyarország legnagyobb arborétuma, a Szarvasi Arborétum Szarvas határában, a Holt-Körös partján terül el 82 hektáron.Gróf Bolza Pál a Körösök szabályozása után, az 1880-as évek végén kezdte meg azt a
Trianon Múzeum
A műemléki védettségű, újjáépült Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató – megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokh
Károlyi-kastély
A fehérvárcsurgói kastélyt magába foglaló birtok története meglehetősen régre nyúlik vissza. 1834-ben a Perényi család zálogosította el Károlyi György grófnak ami 1853-ban, vásárlás útján végleg a Kár
Kristály Múzeum
A Kristály Múzeum, mely csak a nevében múzeum egy kiállítóhely, mely bemutatja a nagy múltú Ajka Kristály termékeit a kezdetektől.A gyárat 1878-ban Neumann Bernát alapította. Eleinte háztartási üvegár
Gödöllői Királyi Kastély
A Gödöllői Királyi Kastély nemcsak Magyarország legnagyobb barokk kastélya, hanem egyike a legjelentősebb kulturális örökségi helyszíneknek is. Grassalkovich I. Antal megrendelésére épült a 18. század
Bordűr Interaktív Szőnyegmúzeum
VARÁZSLATOS SZŐNYEGMÚZEUM, mely elrepít az igazi csoda szőnyegek Világába Békésszentandráson!Békésszentandráson immár 100 éve áll egy "varázskastély", melyben világhírű békésszentandrási szőnyegszövés
Egy hónap sem telt el, s a község vezetői és földesura Gróf Cziráky Béla július 18-án 43 önkéntessel megalakította a tűzoltóságot. A kiegyezést követően Lovasberényben is alapvető változások következtek be. Az önkormányzat és a helyi társadalom önszerveződése egymást erősítő folyamatnak bizonyult. A képviselő-testület felkarolta a tűzoltóegylet törekvését, a tűzoltószertár létesítését. Támogatta a segélyegylet és a népkönyvtár megszervezését. 1892-ben megvásárolta az izraelita hitközségtől a rabbi lakását, amelyet tűzoltószertárnak alakítottak át. Bővítésére 1907-ben került sor, ekkor épült az őrtorony, felújították a szertárakat és a segélyegylet is helyiségeket kapott az épületben. A községi erőforrásokból végrehajtott beruházás meghaladta a tizenhatezer koronát. A segélyegylet éves bérleti díjat fizetett a helyiségek használatáért. Ugyanakkor a képviselő-testület megduplázta a tűzoltóegylet támogatását: a kétszáz korona segélyt 1910. január 1-jétől négyszáz koronára emelte fel. 1903-ban gazdasági népkönyvtárat létesítettek, a képviselő-testület a földművelésügyi tárca segítségével a népkönyvtári helyiséget is a tűzoltószertár épületében rendeztette be.
Ma az egyesület már nem létezik és a tűzoltótorony is elvesztette régi rendeltetését. 2000-ben a Millennium tiszteletére felújították a falu központjában álló építményt, ami ma idegenforgalmi látványosság. Az épületegyüttesben a Művelődési Ház működik.