Helytörténeti és Néprajzi Múzeum

A Helytörténeti és Néprajzi Múzeum elődjét 1991. november 1-én avatták fel a Községi Könyvtár Vasút utcai épületében. A múzeumot Kiss István lepsényi pedagógus álmodta, illetve valósította meg. A Múzeum 2 szobában helyezkedett el. Az első teremben a néprajzi tárgyak foglaltak helyet, míg a második szobában a helyi, lepsényi történelem jeles tárgyai, dokumentumai lettek kiállítva. A kiállítás anyagát Kiss István állította össze, a Székesfehérvári Szent István Múzeum szakmai támogatásával és iránymutatásával. A kiállított tárgyakat kivétel nélkül Lepsény területéről gyűjtötték össze a helyi lakosok segítségével. A két benti kiállító terem mellett a könyvtár udvarán volt kialakítva egy szabadtéri több funkciós műhely is, ahol a kovács és az asztalos mesterséghez szükséges eszközök voltak megtekinthetőek.

A Vasút utca 11-ből 2006-ban költözött el a jelenlegi helyére, a Fő út 72. szám alatti régi lakóházba.

Az első teremben Lepsény történelme elevenedik meg. Már az őskorból vannak tárgyi emlékek: csont és kőeszközök. Az egymást követő történelmi korok tárgyai hűen mutatják be, hogy a település folyamatosan lakott volt. Jelentős a római gyűjtemény, melynek legértékesebb darabjai a terra sigillata töredékek. A népvándorlást és a honfoglalást egy lovas temetkezés eleveníti fel. A település neve 1226-ban bukkan fel először oklevelekben. 1524- ben már szerepel Lázár deák térképén, megerődített templomként ábrázolva. Meg kell említeni a Rákóczi szabadságharc 1710-s évét, amelyből az Asszonytava monda származik. 1848 szeptemberében pedig a lepsényi nemzetőrök a mezőszentgyörgyiekkel együttesen akadályozták meg Jellasich és Roth tábornok hadainak az egyesülését. A kiállítás 1956-ig mutatja be Lepsény történelmét.

A középső terem a néprajz, a falusi életmód világába kalauzol el bennünket. A szoba egy 19. század végi 20 sz. eleji lakóházat mutat be. Konyha, tisztaszoba, spájz és a sok mára már különleges használati eszközök. Kézzel foghatóak a parazsas vasalók, a csizma lehúzók, liszt-sziták, disznóperzselők, hurkatöltők.

A hátsó teremben a paraszti és a helyi iparos élet használati tárgyai tekinthetőek meg, illetve a lepsényi borkultúra, borászat kellékei. Ki kell emelni a helyi iparosok közül Molnár Ferenc asztalosmestert, és Vaszari József kovácsmestert, akiknek a cégtáblái is láthatóak, a satuk, kovácsfogók, gyaluk mellett kiállítva. A borászat tárgyi emlékei közül még sok megtalálható a Tikacsnak nevezett lepsényi szőlőhegyen, de azért egy Árpád elnevezésű réz háti permetező minden borosgazda szívét megdobogtatná! Itt lett kiállítva egy köcsögfa, melyen éppen száradó tejesköcsögök vannak felakasztva. Anno, ez hajdanán sok lepsényi porta udvarán megtalálható volt. A Köcsögfa nevezetessége, hogy annyira kiveszett már a falusi életből, hogy a budapesti Utazás-kiállításokra rendszeresen elvitték prezentációs célokra!

A Helytörténeti és Néprajzi Múzeum fő feladatának tekinti, hogy folyamatosan felkutassa és gyűjtse a Lepsényben még előforduló, illetve kallódó tárgyi és írásos emlékeket, ezeket gondozza, illetve szakszerűen kiállítsa. A kiállított tárgyak bemutatása a helyi hagyományok ápolását, és a régi lepsényi, falusi kultúra megismertetését szolgálja. Amíg kiállítunk tárgyakat és bemutatjuk azok használatát, eredetét, addig van egy népnek, egy településnek hagyománya, múltja. Ha bármit is elhallgatunk múltúnkból, nem osztjuk meg az érdeklődőkkel, akkor az a kultúra, az a település halálra van ítélve, elveszik a hagyománya, elveszik a helyi, speciális ismertetőjegye, amitől Lepsény Lepsény!.

A kiállítás állandó jellegű, előzetese bejelentkezés szükséges a megtekintéséhez.