Szent Mihály Római Katolikus Plébánia

A legrégibb adat Lenti templomáról 1334-ből származik. A zágrábi püspökség összeírása Szent György templomról tesz említést. Ami a helyét illeti: a mezőváros nyugati szélén állt, innen kezdődtek a birtokok. A török idők előtt a környező községek is önálló templommal, vagy kápolnával rendelkeztek. A mai névvel jelölve: Bárszentmihályfa, Gosztola, Lentikápolna, Lentiszombathely, Máhomfa és Mumor községek közül ma csak Gosztolában és Máhomfán találunk kápolnát, másutt a kultúrházában, illetve Lentikápolnán a volt iskolában tartanak szentmisét.

A török időkben a Szent György templom is elpusztult. Egy 1669-es adat egy szintén romokban heverő Szent Erzsébet templomot említ. Feltételezhető, hogy az egykori Szent György templomról lehet szó, nem lehet tudni, hogy névváltoztatás, vagy az elnevezést illetően tévedés történt-e.

1660-as adat Szent Ferenc templomot említ Lentiben, mely fából épült, amit a várban tartózkodó német katonaság emelt. A templom állapota egyre jobban romlott, mígnem javíthatatlanná vált.

A törökök kiűzése után hamarosan megindult Lentiben is az új templom építése. 1692-ből származó adat arról értesít, hogy megépült a Szent Mihály templom. A névválasztást indokolja, hogy Kerkaszentmihályfa (ma Bárszentmihályfa része) templomának ereklyéje került az új templomba.

1747-es adat arról tudósít, hogy a templom falait magasították, és területét bővítették. 1750-ben már falazott toronyról és beboltozott födémről tudunk.

A templom freskóit id. Dorffmeister István (1729?-1797.) festette. A szentély mennyezetfreskója a Szentháromsághoz kapcsolódik, az első hajó mennyezete az Utolsó ítéletről szól. A második hajó, és az orgona feletti harmadik rész a mester halála miatt nem készült el, s ez ma is így látható.

Az klasszicizmusba hajló kései barokk oltár és szószék is XVIII. század végi alkotások. A freskók, az oltár és a szószék felújítása az 1980-90-es években volt, amikor utóbbiak eredeti színüket kapták vissza.
A templom ablakai: öt nagyméretű díszes üvegfestmény a hívek, illetve Alex Tóth plébános ajándéka. Eredetük is ismert, Palka József budapesti üvegfestő mester alkotásai.

1778-ból egy hat regiszteres orgonáról tudunk. 1883-ban már Bencz és Végh orgonaépítők munkája áll a kóruson. Feljavítása és átépítése az 1980-as évek közepén folyt, amit Kiss István szombathelyi orgonaépítő mester végzett. A régi szekrényt és néhány sípot megőrizve az új hangszer ma két manuállal és pedállal, 17 regiszterrel, és kopula lehetőségekkel rendelkezik. Elektromos fújtatóját is a felújításkor kapta.