Római katolikus templom

LÉH középkori templomát a hagyomány szerint csehek építették szilárd anyagból. Ezt a kőtemplomot a XVII.században a reformátusok használták s miután 1680 körül a falu lakatlan puszta volt, a templom elhagyottá, romossá vált. Helyette a visszatérő református lakók és Horváth György földesúr 1713-ban sövényből, fából emeltek maguknak egy kis kápolnát. Ezt a nagyobb számú katolikus lakosság 1734-ben birtokba vette, s a Lipót nevű minorita páter által tartott népmisszió alkalmával Nepomuki Szent János tiszteletére megáldotta.(A régi oltárkép ma a sekrestyeajtó fölött függ, mai ismereteink szerint XVIII.sz. végi alkotás, ismeretlen festő műve).A reformátusok pedig helyreállították a régi kőtemplomot, melynek szentélye és sekrestyéje 1769-ben még fennállott.

A katolikus hívek az aszalói plébániához tartoztak filiaként.1764-ben a sövényből font kápolnácskát az aszalói plébános jelentése szerint inkább galambdúcnak lehetett nevezni. Ebben működött Horváth földesúr házi káplánjaként Zelovich József ferencesrendi páter.

Esterházy püspök 1769. évi egyházlátogatása során fájdalmasan tapasztalta, hogy katolikus hívei e tájon pap nélkül, a misehagyás veszélyének kitéve kénytelenek élni, ezért még ebben az évben a léhi filiálist plébánia rangjára emelte.Az első plébánosnak Szalmási Jánost küldte oda, de az új plébános paplak hiányában még 1773-ban is Horváth Farkas földesúr kúriájában sínylődött. Horváth meghalt, mielőtt a plébános megélhetéséről gondoskodni tudott volna, a pap pedig szegényes életkörülményei, nyomora miatt a más vallásúak szemében gúny tárgya lett: "Léhen, ahol a pap meghalt éhen."

Léh községben ekkor a katolikusok száma a gyermekeket is beszámítva 140, a reformátusoké 39 volt, a püspök tehát arra kérte az uralkodót, hogy biztosítsa a plébános megélhetését.1776-ban a királynő, Mária Terézia a léhi paplak építésére 903 forintot, iskolára 355 forintot engedélyezett.A püspök tehát utasította a szikszói esperest, hogy az építkezést Óbermann Márton szikszói kőműves és Göller András kassai ács tervrajza szerint azonnal indíttassa meg, de mindkét épület szilárd anyagból épüljön, ne fából.1777-re a szép paplak és iskola elkészült. A paplak ma is áll, az iskola 1912-ig, a mai bolt épülete.1784-ben a kis fatemplom összedőlés előtt állt.Ugyanezt állapította meg 1809-ben Szabó András kassai püspök is, de miután az uralkodó által a vallásalapból utalványozott 3830 forint nem volt elegendő az új templom csak 1823 és 1826 között épült fel klasszicista stílusban:Titulusa 1950. Pünkösd óta, dr. Szilágyi Gyula pápai kamarás kezdeményezésére "Jézus Szent Szíve" A templom tornya klasszicizáló, karcsú gúlasisakos. A hajó két boltszakaszos, a szentély keskenyebb, csehsüveggel és fél kupolával fedett íves záródású. Az orgonakarzat két pilléren nyugvó kidomborodó mellvédű. A régi, Nepomuki Szt. Jánost ábrázoló főoltárkép jelenleg a sekrestyeajtó fölött függ.A főoltáron adoráló angyalpár és négy nagyméretű, piramis alakú poliondíszes apácamunkával készült ereklyetartó. A szentélyben kovácsoltvas barokk keresztelőkút vörösréz medencével. A diadalívben konzolon barokk Szt. Anna, valamint sugárkoszorúval körülvett Madonna-szobor. Szószéke rendkívül finom kompozíciójú, figurális dísz nélküli festett-faragott asztalosmunka.

1826 évben a vallásalap kegyurasága alá került, mely mint kegyúr az 1873., 1880., 1890. években végeztetett kisebb-nagyobb javítást a templomon, ez évben (ld. 1904.) pedig teljesen új toronytetővel látta el.