Tanyamúzeum

A lajosmizsei Tanyamúzeum Kecskemét irányában, az alsóbenei határrészen, a Tanyacsárda szomszédságában található. A Tanyamúzeum létrehozásával kezdődött Lajosmizse idegenforgalma.
1972-ben nyílt meg a nagyközönség előtt, ez volt az ország első tanyamúzeuma. Lakóépülete valószínűleg az 1870-es években épült. A jászberényi eredetű Németh család több nemzedéke birtokolta. Legrégibb gazdája Németh András volt, aki a századforduló tájékán 64 hold földön gazdálkodott. Ebben az időben, ez a földnagyság és a hozzá tartozó állatállomány középparaszti állapotot jelentett.

A tanya képe sokat változott az elmúlt száz év alatt. Történetének érdekessége, hogy egyik szobáját századunk elején átmenetileg pusztai iskolaként is használták. Az udvar északi sarkából indulva, az óramutató járásával ellentétes irányban haladva a következő épületrészeket tekinthetjük meg: lakóház, nyárikonyha, pince, kukoricagóré kocsiszínnel, istálló, ólak szerszámoskamrával.
Északon áll a hosszú, a többi épületnél magasabb vályogfalú lakóház, nádborítású nyeregtetıvel. Kisebb építmény a kutyaól, az udvari katlan, és a galambház. Emberi kéz alkotása még a nyári jászol, a gémeskút, és az egész tanyai telephelyet közrefogó karókerítés.

Az épületek szabályosan körülveszik a négyszögletes udvart. A melléképületek során kívül terült el a "szérűskert". Itt emelkedtek a különbözı takarmányrakások:
szénaboglya, szalmakazal, szárkúpok, valamint a trágyadomb és a farakások. A kútnál kezdődő bekerített nagy gyöpös terület, az egykori "telek", fontos színtere volt a tanya körüli kezes állattartásnak.

A tájra jellemző a tanya növényzete. Az udvaron álló öreg eperfák, a lakóépület melletti kis akácerdő, valamint a nyári konyha mögötti gyümölcsfák fontos tartozékai voltak a régi homoki tanya környezetének. A lakóépület berendezése a századforduló korabeli lajosmizsei középparasztok tanyai lakáskultúráját tükrözi. Kevés a díszes tárgy. A bútorok inkább a városi közösségből kiszakadt pusztai parasztok szegénységét, egyszerűségét érzékeltetik.