Gerenday Ház és Kert

A Gerenday Közösségi Ház és Kert Lábatlan központjában a 10-es számú főútvonal mentén várja az érdeklődőket.

Az épület és az azt körülvevő 2,02 ha területű park 1847-től volt a budapesti Gerenday család tulajdonában., mikor Gerenday Antal Piszkét választotta családja nyári lakóhelyéül. Érdekeltséget szerez a Gerecse vörösmárvány bányáiban, és Piszkén kőfaragó telepet létesít. A 150 embert foglalkoztató Gerenday-féle Emlékmű és Építési Anyag Rt. a kor vezető cége volt, amit később Pestre telepített át. Ők készítették el hazánk számos jeles személyiségének, így többek között Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Garai János síremlékét. A sírköveken kívül kandallókat, kálváriákat, emléktáblákat és köztéri szobrokat is készítettek. Gerenday Antal maga szervezte a piszkei hajóállomás felépítését, ez időtől vízen szállíthatta a márványt Pestre.

A piszkei telep épületeit Gerenday Antal fia Béla építette át lakóhelyiségekké az egyre növekvő család számára (Antalnak 5 gyermeke volt). Így alakult ki az a családi épület-együttes a falu közepén, amit még az egykori piszkei képeslapok is Gerenday kúriának neveznek. Az építkezések az 1900-as évek elején fejeződtek be. Ekkor készült el az Esterházy-stílus jegyeit viselő, de jellegzetesen polgári lakószárny, amely hosszú évtizedekig a család kedvelt nyári tartózkodási helye volt.

A család tevékenyen kivette részét a falu kulturális és közéletéből, 1864-ben kálváriát építettnek a templom fölé, majd 1868-ban megalakították a Piszke-Karva Olvasókört, amely az úrikaszinó szerepét is betöltötte és a második világháború végéig fennállt.

Az épület 1990-ig volt a család tulajdonában, amikor a Gép- és Alkatrészgyár Lábatlani Gyára megvette a tulajdonjogot a családtól, majd 1999-ben a parkkal együtt eladásra kínálta. Lábatlan Nagyközség Önkormányzata megvette a területet és ünnepélyes keretek között 1999 májusában Lábatlan lakói nevében átvette a jelképes kulcsokat Lukácsy Andrástól, a család örökösétől. A kúria megmaradt berendezési tárgyait, a bútorokat és a festményeket restauráltatták, melyek megtekinthetők a Közösségi Házzá alakított épületben. A helyreállított bútorok, és a restaurált képek (családi portrék) kicsit arisztokratikusnak tűnhetnek a látogatóknak, pedig a családra inkább a dolgos, igényes és eredményes munka, nyitottság volt jellemző.

A parkot 1890-es években létesítette a család. Gerenday Antal fiai, Dezső és Andor alapítják a Gerenday fenyőkertészetet, amelynek egy szép egyede a párizsi világkiállítás aranyérmét nyeri el. A nagyobbrészt örökzöld növényekből és ritka fajokból álló gyűjtemény, mely hosszú évtizedeken át gyarapodott, európai hírű volt. A faiskola a háborúkat átvészelve 1945-től fokozatosan megszűnt. A kertet 1977-ben a Komárom Megyei tanács védetté nyilvánította, a terület értékeinek őrzésével a Gerenday örökösöket bízták meg, a kiadásokat költségvetésben terveztette meg, a növények értékének megállapítására szakvélemény készült.

Az 1990-es években a Gép és Alkatrészgyár a területet bekerítette, majd tisztítás után elkezdték az értékes növényfajok meghatározását, esőbeállót építettek és megoldották a világítást.

Mikor 1999-ben az önkormányzat tulajdonába került, tovább folytatódott a növények gondozása. 2003-tól a kert teljesen felújítva, szabadtéri színpaddal kiegészítve várja a kikapcsolódásra, kultúrára, sétára vágyó közönséget.