Pálos templom- és kolostorrom

Az újházi pálos kolostorból manapság csupán a templom romos épülete maradt, a monostor épületét ez idáig nem sikerült feltárni.

A pálos kolostort Perényi Imre, Zsigmond király titkos kancellárja alapította Keresztelő Szent János tiszteletére 1408-ban. Gyöngyösi Gergely rendtörténeti írásában megemlíti, hogy az alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, valamint kurityáni szőlővel ajándékozta meg. Perényi 1418. március 18-án V. Márton pápától búcsúengedélyt kapott a kolostor számára. Ugyan ebben az évben Perényi Imre két fia, János és István megszerezték Kurityán falut birtokuknak, amelyet 1420 körül a Nyárádi Szent János tiszteletére alapított kolostornak, és az itt élő pálos remetéknek adtak.

Mohács után Perényi Pétertől csorbakő vára tartozékaival, így a kolostorral együtt Bebek Ferenc és Imre birtokába került. Utóbbit a kolostorban temették el. A kolostor 1550 után néptelenedett el, az évszázadok során magától romba dőlt.

A gazdátlan romterület a 20. században az Ormosi Bányaüzem területéhez tartozott. Czeglédi Ilona régész tárta fel 1969-ben. 2011-től állagmegóvási munkák folytak a területen.

Megközelítés:
Kurityán községben Felsőnyárád község felé, a református templomot elhagyva térünk le a főútról jobbra, az Arany János utcába, amely egy idő után földúttá vált. Ez a földút átvezet a Szuha patakon (ott jártamkor nem volt rajta híd, át kellett gázolni), egyenesen a romokhoz vezet.