Nyakvágó Csárda

Kunszentmiklóstól 7 km-re, a Szabadszállásra vezető út mentén álló csárda, melléképület és pince együttese, udvarán gémeskúttal és kemencével. 4 épületből álló épületegyüttes. 1978 óta a Kiskunsági Nemzeti Park múzeumot működtet benne csárdatörténeti kiállítással. Nevét az 1801-ben történt bűnesetről kapta, amikor a csaplárné nyakát szerelemféltésből elvágták.

A Nyakvágó Csárda nevét nemcsak a szájhagyomány őrizte meg, hanem a református egyház 1801-es keresztelési anyakönyve is. A csárdának a mellette elhaladó Pest-Péterváradi postaút miatt igen jelentős forgalma volt. Az itt elmenő fuvarozóknak, kereskedőknek, juhászoknak, pandúroknak, betyároknak és a pusztázó csendbiztosoknak esős, fergeteges időben menedékhelyül, máskor pihenőül szolgált.

A csárda Kunszentmiklós város hasznát is nagymértékben növelte. A csárda jelentősége a pásztorélettel kapcsolatosan főleg abban állott, hogy a régi szilajpásztoroknak itt volt a legjobb, a legalkalmasabb találkozó - és szórakozóhelyük más pásztorokkal.

1792-ben híres mezei tolvajunkat - ki az egész környéket félelemben tartotta - Szőke vulgo Kan István juhász bojtárt itt ölték meg, miután őt zsandárral tűzharcba keveredett és hadnagy pisztolyra kapván a menekülőt keresztül lőtte.

Az 1870-es évektől a pásztor és betyárvilág hanyatlásával párhuzamosan egyre inkább csökkent, majd a vasút megépítése után megfogyatkozott a vásározók, fuvarozók száma és egyre kihaltabb lett a csárda.

Jelenleg tájképi elemként nyújt jellegzetes látványt az egykori határcsárda, ami nem vendéglátó hely, előzetes bejelentkezéssel látogatható.