Pálos kolostor

A remeteközösség alapítója Bertalan pécsi püspök (1219-1252), Endre király második feleségének, a frankhoni Courtenay Jolántának udvari káplánjaként került hazánkba.

Mint püspök a király francia és más nyugat-európai kapcsolataiban diplomataként jelentős szerepet töltött be. Nagy tisztelője volt Compostella Szent Jakabjának, többször is megjárta a zarándokok idevezető útját. Így érthető, hogy 1225-ben a remeteközösséget Szent Jakab apostol oltalma alá helyezte.

A kolostor 300 évig, Pécs török kézre jutásáig (1543 július 20.) szolgált eredeti rendeltetésének. A török uralom idején rablók, martalócok lakhelye volt. A megmaradt, illetve helyreállított épületben 1745 után egyházmegyés papok és világi hívők vonultak el vezeklésre. A remeteház kiürítése 1782-ben kezdődött meg a XIX és XX század folyamán az épület anyagának egy részét széthordták. A kolostor építészeti, művelődéstörténeti emlékeiből egyes darabok a kővágószőlősi templomban találhatók meg.

Kolostor-kút
A Jakab-hegy pálos kolostor romjain belül található, a belső udvarban a nagy mezei juharfa mellett egy kőlappal letakarva. Jelenleg tűzrakó helynek használják 15-20 évvel ezelőtt még üzemelő kút volt.

A Jakabhegy legendája
Tetején hajdan erős vár állott. Ura annyi kincset rabolt össze, hogy már nem is tudta hová rejtse. Ásatott a vár alá egy mély kutat és oda rejtette: az egyik kádba az aranyat, a másikba az ezüstöt. Az aranykádat egy elátkozott király kakas képében őrzi, az ezüstöt egy másik király sárkány képében. A vár ura odaveszett a háborúban, kincse pedig mind a mai napig a hegy mélyén rejtőzik. Senki sem tud hozzáférni.

Jakab-hegy
A Jakab-hegy természetvédelmi terület mely triászbeli kőzetből épült fel, legfontosabb kultúrtörténeti értéke a vaskori földvár és halomsírok. A halomsírok és a földsánc földjében nagy számban előforduló bronzhulladék és cserepek arról tanúskodnak, hogy a hegy első lakói nem a földvár építői voltak, hanem őket 100-200 évvel megelőző másik, a késő bronzkorban (i.e. 1000-900 körül) élő nép amelynek nevét nem ismerjük és akiket a régészet jellegzetes temetkezési szokásukról - az urnamezős kultúra népének nevez.

Magaslati telepük a Jakabhegy tetején volt a település elpusztulása után az i.e. IX-VIII században a korai vaskor idején egy másik nép építette védelmi célból a hatalmas sáncokat. Ezek átlagosan2-5m magasak, de helyenként 6-8 m magasságot is elérik. Ókori latin és görög nyelvű írások bizonyítják, hogy i.e. VI-V. sz-ban illyr-pannon nép lakta.

Temetkezési helyük a földváron kívül, annak nyugati oldalán volt. Nyugat felé több száz halomsír emelkedik, melyek magassága változó, köztük 1-1,5 és 4-5 m magasak egyaránt találhatók. Valamennyi halomsír belsejében kőből vagy fagerendákból épült sírkamra van, melyet a halotti máglya fölé emeltek. Néhány szórványos a Jakab-hegyről származó lelet arra utal, hogy az i.e. II. században a földvárat a kelták kerítették hatalmukba és egészen a római hódoltságig, az időszámításunk kezdete körüli időkig megszállva is tartották.

Szent Jakab története
Július Szent Jakab hava. Jakab apostol, az idősebb, János apostol bátyja. Ők Péterrel együtt ott voltak a Táborhegyen, az Úr színeváltozásánál, és hármukat választotta ki Jézus, hogy mellette legyenek az Olajfák hegyén, amikor felkészült a kereszthalálra. Különös kitüntetésük ez volt: Péter az Egyház feje, Jakab az apostolok között az első vértanú, János pedig túlélte minden apostoltársát.

Szent Jakab holttestét, ereklyeként Spanyolországba vitték, ahol a legenda szerint csillag mutatta meg a helyet, hol helyezzék el. A hely neve: Csillag Rétje, latinul Campus Stellae, spanyolul: Compostella. Az itt épült nagyszerű Szent Jakab templom a VIII-IX. századtól kezdve Rómához és Jeruzsálemhez hasonló jeles búcsújáró hely lett a középkorban. Mindmáig sokan zarándokolnak Santiago de Compostellába.

Szent Jakab tisztelete Kővágószőlős környéke számára XIII. században vált jelentőségteljessé. Ennek hátteréből a következő események ismeretesek. 1213-ban a magyar nemesek közül Bánk bán veje Simon, és társai összeesküdtek Endre király felesége, Gertrúd ellen és meggyilkolták. A király Frankhonból szerzett új királynét az országnak, Jolántát, Courtenay Péter leányát, aki nagy kisérettel érkezett Magyarországra. Ekkor a király az új felesége francia káplánját, a nagyműveltségű Bertalant tette meg a nyugati országok felé küldött diplomatájává. Így Bertalan ismételten járhatott hazájába, de eljutott Spanyolországba, és elzarándokolt Compostellába is. 1218-ban Bertalan papot a király a pécsi püspökség élére helyezte.

Az új püspökségnek a pécsi egyház számára legmaradandóbb műve az volt, hogy a Mecsek vidékén addig külön-külön élő remetéket egy házba vonta össze, nekik adta a hegy tetején lévő falucskát templomával és az ősidők óta létező tavával együtt, életmódjukat pedig szabályozta. Mint compostellai zarándok, és Szent Jakab tisztelője a templomot és az új rendi közösséget Szent Jakab oltalma alá ajánlotta. 25 év múlva Özséb, esztergomi kanonok a Pilisben Kesztölc és Szántó között a mecseki közösséghez hasonló remeteséget alapított és az új intézménnyel egyesítette a Bertalan püspök által létrehozott remeteközösséget. Özséb kanonok remete Szent Pál pártfogása alá helyezte a rendet és mind a mai napig pálos rend néven működik ez az időközben sokat zaklatott közösség.

Szent Jakab zarándokai Compostellából tengeri kagylókkal tértek haza. Ez volt a zarándokút kézzelfogható emléke és bizonyítéka. Szent Jakabot is kagylókkal díszített zarándokkalappal szokták ábrázolni. Ha templomunk kapuja előtt a barokk portál csúcsán a kereszt alatt lévő kagylót látjuk, ez mindig compostellai Szent Jakabra és a Jakabhegyen lévő hajdani pálos remetékre emlékeztessen.