Szent Erzsébet Plébániatemplom

Az óvárosban álló templom az ősi Rába-átkelőhely, a Borostyánkő út mellett, a folyó közelében települt. A templom elődjét a tatárjárás körül építhették, 1244-ben már állt. A XV. század végén gótikus stílusban építette át Ellerbach János, majd 1731-ben Batthyány Lajos nádor formálta át a barokk ízlésnek megfelelően, és ekkor került a főoltárára a Batthyány-Kinsky címer.

A belépőt nem várt harmónia, nemes egyszerűség, és a barokk kor életvidám hangulata fogadja. A templom falai magukba rejtik a XIII. századi építészet stílusjegyeit, a csúcsíves ablakokat, bordázatot és támasztópilléreket. A gótikus templom 1490 körül épülhetett. Kripta is volt alatta, mert 1544-ben Erdődy Péter, aki ekkor Körmend ura-végrendeletében meghagyta, hogy a Szent Erzsébetről elnevezett plébániatemplomban temessék el. A reformáció elterjedésével, 1590-ben ez a templom is a hitújítók kezére került. A protestánsok 1643-ig használhatták, amikor Batthyány Ádám visszatért ősei hitére. A templom ettől az évtől kezdve újra a katolikusoké lett.

Az 1731-es átépítéskor a templomot megnagyobbítják a kórus résszel, tornyot kap és sekrestyét építenek hozzá. Belül a kor ízlése szerint barokk stílusban alakították át. Ma is így látható, noha a későbbi korokban még kisebb mértékben változott a templom belseje. Főoltára Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázolja udvarhölgye kíséretében, amint alamizsnát oszt a szegényeknek. A segélyre várók nyomorékok, öregek, árvák, özvegyek. A jótékonykodást vidáman szemlélik az égből az angyalok. Az oltárkép mellett a két nőalak, Avilai Nagy Szent Teréz és Sziénai Szent Katalin szobra áll.

A Batthyány család 1604 óta kegyúra a templomnak, amelynek déli oldalán található oratóriumában a dr. Batthyány-Strattmann László bemutató kiállítás tekinthető meg.