Vas megye régóta híres kultúrájának ékes bizonyítéka, hogy hazánkban itt található a legtöbb arborétum és kastélypark. Ezek sorában előkelő helyet foglal el a körmendi várkert, amelyről az első híradás 1620-ból származik. Az ekkor még csak 2 holdnyi zöldségeskertet 92 holdra növelve, 1720 és 1799 között alakította ki Vas vármegye egyetlen francia parkját a Batthyány-család.
A parkban jelentős művészeti alkotások is helyet kaptak, Fischer bécsi szobrász munkái közül kiemelkedik Zephirus és Flora, Vertumnus és Pomona szoborcsoportjai.
A park közepén magaslik az az 1820 körül felállított, családi címerállattal ékesített obeliszk, melyen bronztábla hirdeti a Batthyányak jeles elődeit. A 18. század utolsó éveiben több tucat egzotikus fa- és cserjefajt telepítettek.
Az 1820-as évek körül kezdődött el az angol tájképi kertté alakítása, de meghagyták a francia park hármas tengelyrendszerét, amelyből kettő ma is látható. A 19. század közepétől a külföldi származású egzótákat névtáblákkal látták el, vasár- és ünnepnapokon a nagyközönség is látogathatta.
Az 1880-as évek elején létesíttették a csónakázó tavat, későbbi nevén a Hattyúk tavát. A 19. század végén jelentős virág- és faiskolai kertészete eladásra is termelt. A II. világháború viszonylag megkímélte, de mivel 1956-ig katonai tábor volt, díszcserjeállománya teljesen kipusztult.
A háború óta eltelt évtizedekben hajdani 55 hektáros kiterjedése mára 33 hektárra zsugorodott. Gyárak, lakótelepek, iskola, sportpálya létesültek területén. Az 1958 óta védett parknak ma így több mint hetven fa- és cserjefaja van. Ha fajgazdagsága el is marad a többi arborétumétól, faállománya korát és méretét tekintve a megyében a legértékesebb.
A park leghíresebb fája a 200 év körüli juharlevelű platán (Platanus+acerifolia), amelynek kerülete 7,8 magassága 35, koronaátmérője 45 m. Hasonlóan nagyméretűek a park tulipánfái (Liriodendron tulipifera) és simafenyői (Pinus strobus). A lombja közt szinte észrevétlenül meghúzódó zöld virágokkal bíró észak-amerikai származású tulipánfának feltehetően ez az első hazai telepítése. Ismertebb nagyobb fák még a kocsányos tölgyek (Quercus robur), kőris (Fraxinus), gyertyán (Carpinus), és juharok (Acer).
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A parkban jelentős művészeti alkotások is helyet kaptak, Fischer bécsi szobrász munkái közül kiemelkedik Zephirus és Flora, Vertumnus és Pomona szoborcsoportjai.
A park közepén magaslik az az 1820 körül felállított, családi címerállattal ékesített obeliszk, melyen bronztábla hirdeti a Batthyányak jeles elődeit. A 18. század utolsó éveiben több tucat egzotikus fa- és cserjefajt telepítettek.
Az 1820-as évek körül kezdődött el az angol tájképi kertté alakítása, de meghagyták a francia park hármas tengelyrendszerét, amelyből kettő ma is látható. A 19. század közepétől a külföldi származású egzótákat névtáblákkal látták el, vasár- és ünnepnapokon a nagyközönség is látogathatta.
Az 1880-as évek elején létesíttették a csónakázó tavat, későbbi nevén a Hattyúk tavát. A 19. század végén jelentős virág- és faiskolai kertészete eladásra is termelt. A II. világháború viszonylag megkímélte, de mivel 1956-ig katonai tábor volt, díszcserjeállománya teljesen kipusztult.
A háború óta eltelt évtizedekben hajdani 55 hektáros kiterjedése mára 33 hektárra zsugorodott. Gyárak, lakótelepek, iskola, sportpálya létesültek területén. Az 1958 óta védett parknak ma így több mint hetven fa- és cserjefaja van. Ha fajgazdagsága el is marad a többi arborétumétól, faállománya korát és méretét tekintve a megyében a legértékesebb.
A park leghíresebb fája a 200 év körüli juharlevelű platán (Platanus+acerifolia), amelynek kerülete 7,8 magassága 35, koronaátmérője 45 m. Hasonlóan nagyméretűek a park tulipánfái (Liriodendron tulipifera) és simafenyői (Pinus strobus). A lombja közt szinte észrevétlenül meghúzódó zöld virágokkal bíró észak-amerikai származású tulipánfának feltehetően ez az első hazai telepítése. Ismertebb nagyobb fák még a kocsányos tölgyek (Quercus robur), kőris (Fraxinus), gyertyán (Carpinus), és juharok (Acer).