Sarlós Boldogasszony-templom

A kegyhely története a XVII. század végére nyúlik vissza, és szorosan kötődik a Nádasdy családhoz. Nádasdy Ferenc országbíró volt az ellenreformáció idején, több katolikus templom, kegyhely megújítója. Eleonóra nevű lánya kisgyermek kora óta sokat betegeskedett. A buzgó katolikus családban felnövekvő kislány gyakorta játék helyett is az imában lelte örömét. Nagyon szerette azt a kópházi erdőben álló kis kápolnát, amelyben a Lorettói Mária, a Fekete Mária szobra állt. Ezt apja hozta a Lajta-hegységen túli Lorettom nevű helységből, ahol feleségével, Esterházy Annával, a nagy Mária-tisztelő Esterházy Pál nádor lányával ő építtette meg a szerviták kolostorát, Mária názáreti házát. Ez volt Magyarország legnagyobb lorettói kegyhelye. (Ma Burgenlandban, Ausztriában.)

Egy ízben Eleonóra súlyos betegségében fogadalmat tett a Szűzanyának, hogy ha felgyógyul, kolostorba vonul és életét Istennek szenteli. Hamarosan felgyógyult és közölte szándékát szüleivel. Ám azok már elhatározták, hogy Wesselényi Lászlóhoz adják férjhez. Bár nem akart szembeszegülni szülei akaratával, nagyon vágyott fogadalma teljesítésére. Esküvője napján már visszatértek a templomból és megkezdődött a lakodalom. A lány egy ablakmélyedésbe húzódva imádkozott Istenhez, hogy vegye őt magához. Vihar támadt hirtelen és villám csapott le a lányra, aki azonnal meghalt.

A megrendült Nádasdy Ferenc leánya emlékére 1670-ben kőkápolnát építtetett, ahol Eleonóra végső nyugalomra talált. A kápolnát a XVIII. század közepén Széchenyi Antal gróf megnagyobbíttatta, az a mai díszesebb templom. Fő búcsúja Nagyboldogasszony (augusztus 15), Mária. mennybevitelének ünnepe.

A kegytemplomban figyelemre méltó a főoltár és a szószék művészi kialakítása. A Lorettói Mária fekete szobra öltöztethető, megkoronázott. Szilárdfy Zoltán művészettörténész értelmezése szerint az oltár architektúrája Mária názáreti házát sejteti. Szűz Mária szüleinek, Szent Annának és Joachimnak a szobrai is Mária názáreti házára utalnak. A római katolikus egyház apostoli eredetű Mária-tiszteletét pedig Péter apostol szobra igazolja, míg az oltár másik oldalán a szeretett tanítvány, János evangélista szobra áll. Ő fogadta házába Máriát Fia kereszthalála után. Az oltárépítmény minden dimenziója tehát a Szent Család názáreti házára utal, amelyet az olaszországi Loretoban tisztelnek.

Érdemes megnézni a templomban függő XVIII. századi fogadalmi képet, amely a búcsújáró hely hajdan virágzó kultuszát idézi. A rajta ábrázolt Háromkirályok az egykori utazók, zarándokok mennyei pártfogói.