Kondorfa látnivalói
Szent Lukács templom
- Cím
- Kondorfa
- Alvég út 126.
- 46.899916 N, 16.403836 E
- Kapcsolat Nincs megadva elérhetőség
A pápai kúria tizedszedői által a 14. században készített magyarországi templomjegyzékekben egyetlen Szent Lukács tiszteletére szentelt templom sem található. Ennek ismeretében valóságos unikumként tekinthetünk az őrségi Kondorfa község Szent Lukács-templomára, amelynek első említését Kazó főesperes 1698-ban kelt összeírásában ekként olvashatjuk:
„A Szentgotthárdi uradalom kegyurasága alatt álló Kardonfa (sic!) község temploma a falu keleti végén Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelve áll. Régi katolikusok építették, de most teljesen elhagyatva romjaiba temetkezik.”
A leírás képet ad arról, hogy milyen állapotban is lehetett Vas megye a török kiűzését követő évtizedekben.
A plébánia krónikája szerint a kondorfai templomot csak a 19. század ötvenes éveiben építették újjá. A középkori templomberendezésből mindössze a szenteltvíztartó maradt meg hírmondónak. Ezt napjainkban a nyugati kapun belépve, közvetlenül a bejáratnál lévő kórustartó oszlopba befalazva láthatjuk. A főoltár Szentháromságot és Szent Lukács evangélistát ábrázoló képein a grazi Kollmann Ignác templomfestő szignóját fedezhetjük fel.
A szentély freskói a templom 1988-ban való restaurálásakor készültek. A falakon Závori Zoltán festőművész Krisztus élettörténetét jelenítette meg. Bálint Sándor egyháztörténész megfigyelése szerint „a ritkaságszámba menő Szent Lukács templomtitulus hazánkban a barokk időkben jelenik meg, és erre a templomépítő kegyúr keresztneve miatt eshetett a választás”.
„A Szentgotthárdi uradalom kegyurasága alatt álló Kardonfa (sic!) község temploma a falu keleti végén Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelve áll. Régi katolikusok építették, de most teljesen elhagyatva romjaiba temetkezik.”
A leírás képet ad arról, hogy milyen állapotban is lehetett Vas megye a török kiűzését követő évtizedekben.
A plébánia krónikája szerint a kondorfai templomot csak a 19. század ötvenes éveiben építették újjá. A középkori templomberendezésből mindössze a szenteltvíztartó maradt meg hírmondónak. Ezt napjainkban a nyugati kapun belépve, közvetlenül a bejáratnál lévő kórustartó oszlopba befalazva láthatjuk. A főoltár Szentháromságot és Szent Lukács evangélistát ábrázoló képein a grazi Kollmann Ignác templomfestő szignóját fedezhetjük fel.
A szentély freskói a templom 1988-ban való restaurálásakor készültek. A falakon Závori Zoltán festőművész Krisztus élettörténetét jelenítette meg. Bálint Sándor egyháztörténész megfigyelése szerint „a ritkaságszámba menő Szent Lukács templomtitulus hazánkban a barokk időkben jelenik meg, és erre a templomépítő kegyúr keresztneve miatt eshetett a választás”.
További keresési lehetőségek