A megújult Szabadság teret 2011-ben adták át. A Szabadság tér története Komárom város történetével szorosan összefügg. A trianoni döntés következtében a folyó két partján elterülő város kettészakadt. Az önálló városvezetés, közigazgatás, közoktatás működéséhez új épületekre volt szükség. A nagyszabású építkezések során épült a Szabadság tér keleti és nyugati térfalát meghatározó két impozáns épület: a polgári iskola és a Városháza. A Világháborús emlékmű szobrot, mely a tér egyik központi eleme, Zsákodi-Csiszér János készítette. Az. I. Világháborúban elhunyt komáromiaknak állított bronz emlékmű 1923-ban készült és egy sebesülten is harcoló katonát ábrázol. A szobor mögött 8 darab római kori szarkofág található.
A tér bal oldalán az 1929-re felépült neobarokk városháza épülete áll. Terveit Grestenberger Ágoston és Árvé Károly budapesti műépítészek készítették. A homlokzatának timpanonjában Komárom Szabad Királyi Városa díszesen faragott címere látható. A Városháza alagsorában kapott helyet DDr. Juba Ferenc magyar tengerészettörténeti gyűjteménye.
A tér másik oldalán áll a Petőfi Sándor Általános iskola. Walder Gyula műegyetemi tanár tervei szerint, Marshall Béla építőmester irányításával 1926/27-ben épült fel. A kétemeletes, neobarokk épület a Petőfi Sándor nevet 1952-ben vette fel.
Alapy Gáspár, Komárom volt polgármestere, Észak-Komáromban született 1880-ban. Tanulmányai elvégzése után 1907-ben kezdett el dolgozni az észak-komáromi városházán. 1921-ben Dél-Komáromba ment, ahol bekapcsolódott a város vezetésébe 1922-től helyettes, majd 1928-tól kinevezett polgármesterként. Munkássága alatt a déli városrész hatalmas fejlődésnek indult. Nevéhez fűződik a városi székház, a pénzügyi palota, két templom, ugyanannyi imaház, három iskola, rendőrségi székház, adóhivatal, pénzügyi laktanya, vasutas-lakótelep, strandfürdő építése. Ekkor nyitotta meg kapuit a népkönyvtár, a mozi, a magán zeneiskola. Komárom hétutcás településből 53 utcás virágzó kisvárossá vált. Polgármestersége alatt a város lakóinak száma háromszorosára emelkedett. Népszerűségének köszönhetően és érdemeinek elismeréseként 1939. július 15-től az újraegyesített Komárom polgármestere lett. 1944. augusztus 31-én nyugdíjba ment. Ellentmondott mindenféle antiszemita megnyilvánulásnak, az egyetlen nyilvántartott magyarországi polgármester volt, aki felemelte szavát a zsidótörvények és a deportálások ellen. 1944. október 17-én zsidópártolás vádjával letartóztatták, a Csillagerődbe, majd Dachauba hurcolták, ahol mint az 136708-as számú fogoly halt mártírhalált 1945. február 5-én, 65 éves korában. Az Alapy Gáspár Emlékpark a Városháza mögött található amely helyt ad egy mészkő szarkofág töredékének.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A tér bal oldalán az 1929-re felépült neobarokk városháza épülete áll. Terveit Grestenberger Ágoston és Árvé Károly budapesti műépítészek készítették. A homlokzatának timpanonjában Komárom Szabad Királyi Városa díszesen faragott címere látható. A Városháza alagsorában kapott helyet DDr. Juba Ferenc magyar tengerészettörténeti gyűjteménye.
A tér másik oldalán áll a Petőfi Sándor Általános iskola. Walder Gyula műegyetemi tanár tervei szerint, Marshall Béla építőmester irányításával 1926/27-ben épült fel. A kétemeletes, neobarokk épület a Petőfi Sándor nevet 1952-ben vette fel.
Alapy Gáspár, Komárom volt polgármestere, Észak-Komáromban született 1880-ban. Tanulmányai elvégzése után 1907-ben kezdett el dolgozni az észak-komáromi városházán. 1921-ben Dél-Komáromba ment, ahol bekapcsolódott a város vezetésébe 1922-től helyettes, majd 1928-tól kinevezett polgármesterként. Munkássága alatt a déli városrész hatalmas fejlődésnek indult. Nevéhez fűződik a városi székház, a pénzügyi palota, két templom, ugyanannyi imaház, három iskola, rendőrségi székház, adóhivatal, pénzügyi laktanya, vasutas-lakótelep, strandfürdő építése. Ekkor nyitotta meg kapuit a népkönyvtár, a mozi, a magán zeneiskola. Komárom hétutcás településből 53 utcás virágzó kisvárossá vált. Polgármestersége alatt a város lakóinak száma háromszorosára emelkedett. Népszerűségének köszönhetően és érdemeinek elismeréseként 1939. július 15-től az újraegyesített Komárom polgármestere lett. 1944. augusztus 31-én nyugdíjba ment. Ellentmondott mindenféle antiszemita megnyilvánulásnak, az egyetlen nyilvántartott magyarországi polgármester volt, aki felemelte szavát a zsidótörvények és a deportálások ellen. 1944. október 17-én zsidópártolás vádjával letartóztatták, a Csillagerődbe, majd Dachauba hurcolták, ahol mint az 136708-as számú fogoly halt mártírhalált 1945. február 5-én, 65 éves korában. Az Alapy Gáspár Emlékpark a Városháza mögött található amely helyt ad egy mészkő szarkofág töredékének.