Komárom a Csallóköz, a Komárom-Esztergomi-síkság és a Mátyusföld találkozási pontján, a Duna két partján épült település. Bal parti része Komarno /Észak-Komárom/ Szlovákia része, a jobb parti, kisebb része Magyarország területén fekszik.
Komárom előnyös közlekedés-földrajzi helyzete folytán már a régmúltban is jelentős gazdasági és kulturális szerepet töltött be. Régészeti feltárások bizonysága szerint a ma Dél-Komáromhoz tartozó Szőny területén kelta település volt, jelentős kereskedelmi forgalommal. Stratégiai jelentőségű központtá a Római Birodalom terjeszkedése kapcsán létrejövő Pannónia provincia fennállása alatt vált. A birodalom dunai határa, a “limes romanus” mentén kiépülő Brigetio a provincia egyik legjelentősebb települése volt az I-IV. században. Neve is kelta eredetű; várat, erődöt jelent. A település védelmét kezdetben fa-föld védmű biztosította, melyet a II. században hatalmas kőfallal körülvett erődítés váltott fel, amit 4000-6000 fős légió védett. Brigetioval szemben a Duna bal partjának megerősítése is szükségessé vált, elsődlegesen a Vág menti kereskedelmi vonal biztosítására, és az északi irányból várható támadások megállítására. Kezdetben itt is elsőként fa-föld erődöt, majd a későbbiek folyamán Celemantia néven kőfallal körülvett tábort építettek, melyet a Brigetióban állomásozó légió egyik cohorsa, 500-600 fő védett.
A LÁTHATATLAN ERŐD
A hagyományos és interaktív elemekből összeállított tárlat első termeiben az Erőd tüzérségi rendszeréről kap információt a látogató, a belső kazamatában pedig egy monarchia-kori katona hétköznapjaiba élheti bele magát egy kalandjáték keretében. Néhol a külső kazamatában is feltűnik egy-egy védő, vagy az ellenség jelenlétének érzetét felkeltő elem, az egyébként különleges fényhatások élményének fokozására.
A LŐOKTATÓ TEREM
A kisebb, Keleti bástyából az első világháborút követően a magyar honvédség lőoktató termet alakított ki. Itt oktatták a tisztek – a falakra festett katonai ábrák segítségével – a helyes célzásra és a fegyver karbantartására a katonákat. A kizárólag tárlatvezetéssel látogatható terem kora, ritkasága és különleges falfestményei miatt Európában is egyedülálló.
"VÁRAK,ERŐDÖK,VITÉZEK"- HADTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS
A kiállítás három terme Komárom és a fegyverkezés történetét mutatja be a 16. századtól a második világháborúig. A múzeumban látható a Dunai bástya makettje is, amelyen megfigyelhető az újkori erődök építészeti stílusának számos sajátossága.
SÜTŐIPARI EMLÉKTÁR / KENYÉRMÚZEUM (márciustól novemberig)
Az eredetileg gabonaraktárként működő termek adnak helyet a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje és a Monostori Erőd közös kiállításának, amely hazánk sütőipari értékeit mutatja be kronológiailag, és főbb tájegységek szerint.
SZABADTÉRI HADITECHNIKAI PARK
Az udvaron elhelyezett lokátoros kocsik, tarackok és légvédelmi ágyúk a hidegháború fegyverkezéséből adnak ízelítőt. A hidegháborús fegyverek és járművek sorából kilóg a Kenyérmúzeum bejáratánál elhelyezett M.1901 típusú, Manfred Weiss művekben gyártott hordozható tábori kemence.
MONARCHIA KIÁLLÍTÁS (márciustól novemberig)
A Legénységi szálló mindegyik szobájában 20-30 katonát lehetett elszállásolni, az ágyak párosával álltak egymás mellett. A szobákat vaskályhákkal fűtötték. Minden második körlethez egy kis fogda tartozik. Ezekben a szűk cellákban szinte lehetetlen volt elfeküdni, a bűnösnek tehát hosszú órákat kellett egy helyben állva eltöltenie. A teremben életképszerűen megelevenedik a Monrachia korabeli katonaélet egy szelete.
SZOVJET KIÁLLÍTÁS (márciustól novemberig)
1945 és 1990 között a Monostori erőd a szovjet Vörös Hadsereg használatában állt. A város régi huszárlaktanyáját a szovjetek barakkoknak használták, az erődöt pedig raktárrá alakították át. Az óriási épületegyüttes hosszú időre több ezer vagonnyi hadianyag tárolóhelye lett. Szinte mindegyik szobában több száz láda állt, amelyeket az udvarra bevezetett vasúton hoztak be.
"VÖRÖS ÁRNYALATOK" - SZOVJET KIÁLLÍTÁS (márciustól novemberig)
A kiállítás arra vállalkozik, hogy a felvillantott képek, események segítségével elgondolkoztassa a nézőt, és alkalmat adjon a múlt kibeszélésére. A kiállított tárgyakon keresztül a látogató bepillanthat a szovjet laktanyák zárt kapui mögé, valamint megismerheti az ideológia mindennapokra és emberi sorsokra gyakorolt hatását. A kiállítás felvillantja a vörös korszakhoz kapcsolódó emlékek különböző árnyalatait is, amik a ma élő emberek fejében és szívében élnek.
XIX. SZÁZADI ÁGYÚKIÁLLÍTÁS (márciustól novemberig)
A teremben megfigyelhetőek a különbségek a Napóleon korabeli ágyúk és az 1848-49-es szabadságharcban használt ágyúk között. Az erőd büszkélkedhet egyedül az országban Gábor Áron ágyújának pontos másával, ez is teremben áll.
EMLÉKHELYEK
A Hőserdő emlékligetben álló kopjafák, az egykor az erődben szolgált 22-es Gyalogezred II. világháborúban elesett katonáinak állít emléket.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Komárom előnyös közlekedés-földrajzi helyzete folytán már a régmúltban is jelentős gazdasági és kulturális szerepet töltött be. Régészeti feltárások bizonysága szerint a ma Dél-Komáromhoz tartozó Szőny területén kelta település volt, jelentős kereskedelmi forgalommal. Stratégiai jelentőségű központtá a Római Birodalom terjeszkedése kapcsán létrejövő Pannónia provincia fennállása alatt vált. A birodalom dunai határa, a “limes romanus” mentén kiépülő Brigetio a provincia egyik legjelentősebb települése volt az I-IV. században. Neve is kelta eredetű; várat, erődöt jelent. A település védelmét kezdetben fa-föld védmű biztosította, melyet a II. században hatalmas kőfallal körülvett erődítés váltott fel, amit 4000-6000 fős légió védett. Brigetioval szemben a Duna bal partjának megerősítése is szükségessé vált, elsődlegesen a Vág menti kereskedelmi vonal biztosítására, és az északi irányból várható támadások megállítására. Kezdetben itt is elsőként fa-föld erődöt, majd a későbbiek folyamán Celemantia néven kőfallal körülvett tábort építettek, melyet a Brigetióban állomásozó légió egyik cohorsa, 500-600 fő védett.
A LÁTHATATLAN ERŐD
A hagyományos és interaktív elemekből összeállított tárlat első termeiben az Erőd tüzérségi rendszeréről kap információt a látogató, a belső kazamatában pedig egy monarchia-kori katona hétköznapjaiba élheti bele magát egy kalandjáték keretében. Néhol a külső kazamatában is feltűnik egy-egy védő, vagy az ellenség jelenlétének érzetét felkeltő elem, az egyébként különleges fényhatások élményének fokozására.
A LŐOKTATÓ TEREM
A kisebb, Keleti bástyából az első világháborút követően a magyar honvédség lőoktató termet alakított ki. Itt oktatták a tisztek – a falakra festett katonai ábrák segítségével – a helyes célzásra és a fegyver karbantartására a katonákat. A kizárólag tárlatvezetéssel látogatható terem kora, ritkasága és különleges falfestményei miatt Európában is egyedülálló.
"VÁRAK,ERŐDÖK,VITÉZEK"- HADTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS
A kiállítás három terme Komárom és a fegyverkezés történetét mutatja be a 16. századtól a második világháborúig. A múzeumban látható a Dunai bástya makettje is, amelyen megfigyelhető az újkori erődök építészeti stílusának számos sajátossága.
SÜTŐIPARI EMLÉKTÁR / KENYÉRMÚZEUM (márciustól novemberig)
Az eredetileg gabonaraktárként működő termek adnak helyet a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje és a Monostori Erőd közös kiállításának, amely hazánk sütőipari értékeit mutatja be kronológiailag, és főbb tájegységek szerint.
SZABADTÉRI HADITECHNIKAI PARK
Az udvaron elhelyezett lokátoros kocsik, tarackok és légvédelmi ágyúk a hidegháború fegyverkezéséből adnak ízelítőt. A hidegháborús fegyverek és járművek sorából kilóg a Kenyérmúzeum bejáratánál elhelyezett M.1901 típusú, Manfred Weiss művekben gyártott hordozható tábori kemence.
MONARCHIA KIÁLLÍTÁS (márciustól novemberig)
A Legénységi szálló mindegyik szobájában 20-30 katonát lehetett elszállásolni, az ágyak párosával álltak egymás mellett. A szobákat vaskályhákkal fűtötték. Minden második körlethez egy kis fogda tartozik. Ezekben a szűk cellákban szinte lehetetlen volt elfeküdni, a bűnösnek tehát hosszú órákat kellett egy helyben állva eltöltenie. A teremben életképszerűen megelevenedik a Monrachia korabeli katonaélet egy szelete.
SZOVJET KIÁLLÍTÁS (márciustól novemberig)
1945 és 1990 között a Monostori erőd a szovjet Vörös Hadsereg használatában állt. A város régi huszárlaktanyáját a szovjetek barakkoknak használták, az erődöt pedig raktárrá alakították át. Az óriási épületegyüttes hosszú időre több ezer vagonnyi hadianyag tárolóhelye lett. Szinte mindegyik szobában több száz láda állt, amelyeket az udvarra bevezetett vasúton hoztak be.
"VÖRÖS ÁRNYALATOK" - SZOVJET KIÁLLÍTÁS (márciustól novemberig)
A kiállítás arra vállalkozik, hogy a felvillantott képek, események segítségével elgondolkoztassa a nézőt, és alkalmat adjon a múlt kibeszélésére. A kiállított tárgyakon keresztül a látogató bepillanthat a szovjet laktanyák zárt kapui mögé, valamint megismerheti az ideológia mindennapokra és emberi sorsokra gyakorolt hatását. A kiállítás felvillantja a vörös korszakhoz kapcsolódó emlékek különböző árnyalatait is, amik a ma élő emberek fejében és szívében élnek.
XIX. SZÁZADI ÁGYÚKIÁLLÍTÁS (márciustól novemberig)
A teremben megfigyelhetőek a különbségek a Napóleon korabeli ágyúk és az 1848-49-es szabadságharcban használt ágyúk között. Az erőd büszkélkedhet egyedül az országban Gábor Áron ágyújának pontos másával, ez is teremben áll.
EMLÉKHELYEK
A Hőserdő emlékligetben álló kopjafák, az egykor az erődben szolgált 22-es Gyalogezred II. világháborúban elesett katonáinak állít emléket.