Gr. Apponyi György 1773-ban megvásárolta a Mercy grófok birtokát az 1750 körül épült kastéllyal. Az épület tervrajza az Apponyi család levéltári anyagában található meg, mellyen a kőfal és a melléképületek is szerepelnek. A Kismegyeháza elnevezés onnan ered, hogy egykor megyegyűlések színhelye, majd huszárlaktanya volt. Érdekesség, hogy az 1778. október 19-i megyegyűlésen, ahol megyeszékhely választásra került sor, a jelölt Szekszárd és Kölesd volt. Egy szavazattal Szekszárd kapott több voksot.
1895-ben a község megvásárolta és nagyvendéglőként működtette,1948-59-ig iskola, az 1960-as években művelődési házi célra alakították át. Az ezredfordulóra felújították, öt évre rá statikai erősítést kapott, renoválása 2012-re zárult le. Fallal körülkerített területen épületegyüttest az úgy nevezett Ulánus laktanyával és istállóval alkot. A főépület emeletét a nagyterem létrehozása során megváltoztatták. A földszinti mennyezetet fiókos donga-, kereszt- és csehsüveg boltozatok, az emeletit változatos boltozatok és síkfödémek jellemzik. Egy rész alatt különböző járószintű, dongaboltozatos pincék találhatóak. A főépületnél félévszázaddal korábban Mercy tábornok által emeltetett Ulánus laktanya és istálló 2013-ra kapott új formát, ma Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér.
A Művelődési Ház (Kismegyeháza) ad ma otthont a község pezsgő kulturális és közösségi életének, a Kölesdi Közéleti Egyesület szerteágazó tevékenységének, a Padlásmúzeumnak, a Helytörténeti Szobának, de itt találhatók a Kölesdre került alkotások, illetve időszaki kiállítások. A Baranyai László nevéhez köthető kölesdi vizuális nevelési kísérlet során a kistelepülésen számos országszerte ismert alkotó állította ki képeit.
Az épület szépen kiképzett pincéje borkóstolási lehetőséggel, borkonferenciákkal és egyéb rendezvényekkel áll a vendégek szolgálatára. A kölesdi Kismegyeháza udvarán Borkút is áll, mely Farkas Ádám szobrászművész alkotása.
A Művelődési Ház padlásán 2001-ben berendezett Padlásmúzeum tárgyi anyaga a növénytermesztés, szőlőművelés eszközei mellett a kenderfeldolgozás, a disznóvágás, a háztartás hagyományok, megőrzött, eredeti tárgyait mutatja be. A Művelődési Ház Padlásmúzeumának anyagát a honismereti szoba írott és tárgyi anyaga egészíti ki.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
1895-ben a község megvásárolta és nagyvendéglőként működtette,1948-59-ig iskola, az 1960-as években művelődési házi célra alakították át. Az ezredfordulóra felújították, öt évre rá statikai erősítést kapott, renoválása 2012-re zárult le. Fallal körülkerített területen épületegyüttest az úgy nevezett Ulánus laktanyával és istállóval alkot. A főépület emeletét a nagyterem létrehozása során megváltoztatták. A földszinti mennyezetet fiókos donga-, kereszt- és csehsüveg boltozatok, az emeletit változatos boltozatok és síkfödémek jellemzik. Egy rész alatt különböző járószintű, dongaboltozatos pincék találhatóak. A főépületnél félévszázaddal korábban Mercy tábornok által emeltetett Ulánus laktanya és istálló 2013-ra kapott új formát, ma Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér.
A Művelődési Ház (Kismegyeháza) ad ma otthont a község pezsgő kulturális és közösségi életének, a Kölesdi Közéleti Egyesület szerteágazó tevékenységének, a Padlásmúzeumnak, a Helytörténeti Szobának, de itt találhatók a Kölesdre került alkotások, illetve időszaki kiállítások. A Baranyai László nevéhez köthető kölesdi vizuális nevelési kísérlet során a kistelepülésen számos országszerte ismert alkotó állította ki képeit.
Az épület szépen kiképzett pincéje borkóstolási lehetőséggel, borkonferenciákkal és egyéb rendezvényekkel áll a vendégek szolgálatára. A kölesdi Kismegyeháza udvarán Borkút is áll, mely Farkas Ádám szobrászművész alkotása.
A Művelődési Ház padlásán 2001-ben berendezett Padlásmúzeum tárgyi anyaga a növénytermesztés, szőlőművelés eszközei mellett a kenderfeldolgozás, a disznóvágás, a háztartás hagyományok, megőrzött, eredeti tárgyait mutatja be. A Művelődési Ház Padlásmúzeumának anyagát a honismereti szoba írott és tárgyi anyaga egészíti ki.