Már a földtörténeti pliocén korban, 2,5-3 millió évvel ezelőtt megkezdődött a Kárpát-medencét kitöltő Pannon-tó folyóvízi üledékkel történő feltöltése. Az alsó-pleisztocén elejétől pedig a folyók vették át a fő szerepet a felszín alakításában. Ekkor a Tisza-Szamos medrei a Nyírség területén keresztül délnyugati irányban húzódtak.
A hegyvidékről lefutó folyók az évszázezredek alatt a medence belsejében nagy kiterjedésű hordalékkúp-síkságokat építettek, a térszín emelkedése után pedig, – mintegy nyolcezer évvel ezelőtt – elhagyták a vidéket. Elhagyott völgyüket nevezzük „nyírvízvölgynek”.
A táj ármentessé válása után a hideg-száraz jégkori éghajlaton megindulhatott a folyóvízi eredetű üledék szél általi átformálása. Az átformálást főként az észak-északkeleti irányú munkaképes szelek végezték, és a mozgásba hozott anyagot néhány tíz-száz méteres szállítás után különféle formájú homokbuckákban halmozták fel. A Daru-láp környékén különösen a csonka nyugati szárú parabolabuckák és a szegélybuckák jellemzőek.
Megközelítés:
Létavértesről az újlétai úton a Kossuth-szőlőskert után keletnek fordulva rövid műúton, majd homokos földúton. Kokadról a település keleti végén északnak induló úton (stabilizált) járművel, majd gyalogosan néhány száz méter.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A hegyvidékről lefutó folyók az évszázezredek alatt a medence belsejében nagy kiterjedésű hordalékkúp-síkságokat építettek, a térszín emelkedése után pedig, – mintegy nyolcezer évvel ezelőtt – elhagyták a vidéket. Elhagyott völgyüket nevezzük „nyírvízvölgynek”.
A táj ármentessé válása után a hideg-száraz jégkori éghajlaton megindulhatott a folyóvízi eredetű üledék szél általi átformálása. Az átformálást főként az észak-északkeleti irányú munkaképes szelek végezték, és a mozgásba hozott anyagot néhány tíz-száz méteres szállítás után különféle formájú homokbuckákban halmozták fel. A Daru-láp környékén különösen a csonka nyugati szárú parabolabuckák és a szegélybuckák jellemzőek.
Megközelítés:
Létavértesről az újlétai úton a Kossuth-szőlőskert után keletnek fordulva rövid műúton, majd homokos földúton. Kokadról a település keleti végén északnak induló úton (stabilizált) járművel, majd gyalogosan néhány száz méter.