Kossuth Falumúzeum

A Kókai Helytörténeti kiállítóhelyen megismerhetjük Kóka község múltját, szokásait, eszközeit, életmódját, továbbá kultúráját tükröző, hagyományőrző munkáját.

A kiállítóhely létrehozását több mint két évtizedes gyűjtőmunka előzte meg. Kezdetben az általános iskola tanulóival Tóth József pedagógus vezetésével a “Honismereti szakkör” keretében indult el. Később bekapcsolódott a felnőtt lakosság is, szülők, nagyszülők és az egész falu. A kiállítóhely létesítésének feltételeit, az épület átadását az Önkormányzat Képviselő-testülete biztosította, a civil összefogás ékes példájaként 1998. március 15-én került megnyitásra.

Kóka a tápiómenti Kossuth-kultusz legrégebbi és legjelentősebb települése. Alapját az a történelmi tény képezi, hogy Kossuth 1849. április 6-án a kókai Margit-hegy tetején levő kápolna tövéből nézte a Gödöllő felé masírozó honvédseregek vonulását. Itt találkozott Görgey Artúr fővezérrel, s mindketten ittak egy kókai menyecske kínálására a domb lábánál fakadó forrás, a Bereg-kút vizéből. Ez a korsó a gyűjtemény egyik legféltettebb kincse.

A lakószobában található az ún. gobelin sarok, mely 2019-ben megújult. Községünkben a gobelinvarrás 1928-ban kezdődött. Évtizedeken keresztül a lányok és az asszonyok munkájukkal kiemelkedő sikereket értek el. Kóka után bekapcsolódtak Dány, Tóalmás, Tápiószecső lányai-asszonyai is a gobelinvarrásba. Később háziipari szövetkezetté alakult, Kókán volt a központi helye.