A Kirva-lapos horgásztó Kocsord külterületén, a településtől északra helyezkedik el. A község valaha az Ecsedi-láp része volt, és átfolyt rajta a Kraszna is. Ennek köszönhetően még ma is számos alacsony fekvésű területet láthatunk, melyek alkalmasak lennének tóépítésre.
A Kirva is egy ilyen lápos, mocsaras terület volt. Ezt használta ki alig több, mint 30 évvel ezelőtt a kocsordi Kraszna Horgászegyesület, és a régi meder maradványát kimélyítve és kiszélesítve megépítettük a Kirva-lapos névre keresztelt horgásztavat.
A tó vízfelülete mintegy 6 hektár, vízmélysége jellemzően 0,8-1,5 méter között változik. Húsz év működés után az eutrofizációs folyamatok miatt szükségessé vált a meder kotrása, ezt az egyesület és az önkormányzat közösen finanszírozta, és végeztette el. A tó partjának mai arculata a második kotrás után alakult ki. Az alacsony töltés és a rendezett part alkalmassá vált nagyobb horgászversenyek lebonyolítására is, és az út megépítésével a tópart megközelíthetővé vált a személygépkocsik számára is.
A tó halállománya évről-évre fejlődik. Jellemző halai: ponty, kárász, dévér, bodorka, vörösszárnyú keszeg, amur, compó, csuka.
Megközelítés
A 49. számú főútvonalon Mátészalkáról Csenger felé haladva a település közepén kell elkanyarodni a tó felé, melyet tábla jelez. Egyenesen haladva körülbelül 1,5 kilométer után szintén tábla jelzi a tavat
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A Kirva is egy ilyen lápos, mocsaras terület volt. Ezt használta ki alig több, mint 30 évvel ezelőtt a kocsordi Kraszna Horgászegyesület, és a régi meder maradványát kimélyítve és kiszélesítve megépítettük a Kirva-lapos névre keresztelt horgásztavat.
A tó vízfelülete mintegy 6 hektár, vízmélysége jellemzően 0,8-1,5 méter között változik. Húsz év működés után az eutrofizációs folyamatok miatt szükségessé vált a meder kotrása, ezt az egyesület és az önkormányzat közösen finanszírozta, és végeztette el. A tó partjának mai arculata a második kotrás után alakult ki. Az alacsony töltés és a rendezett part alkalmassá vált nagyobb horgászversenyek lebonyolítására is, és az út megépítésével a tópart megközelíthetővé vált a személygépkocsik számára is.
A tó halállománya évről-évre fejlődik. Jellemző halai: ponty, kárász, dévér, bodorka, vörösszárnyú keszeg, amur, compó, csuka.
Megközelítés
A 49. számú főútvonalon Mátészalkáról Csenger felé haladva a település közepén kell elkanyarodni a tó felé, melyet tábla jelez. Egyenesen haladva körülbelül 1,5 kilométer után szintén tábla jelzi a tavat