Rónay kripta

Kiszombor környezeti örökségének speciális fajtája a temetőművészet. A község sírkertjében az elmúlt egy-másfél évszázad kiemelkedően értékes síremlékei maradtak fenn, amelyek hűen tükrözik az egykori kisnemesi jellegű falu társadalmi szerkezetét. A legszínvonalasabb temetői alkotások általában a Rónay-család egyes ágainak tagjaihoz köthetők, akárcsak a falu kiemelkedő épületeinek esetében.

A községi temetőtől elkülönülten, a temetősáncon túl, elkerítve található a Rónay sírkert. Legérdekesebb építménye a kálvária lépcsős alépítményével egybeépített kripta, amelyet a keresztút stációi öveznek.

A temető lehatárolása hagyományosan mesterséges táji elemmel, temetőárok kialakításával történt. A temetőárok gyakorlati jelentőségén túl (állatok bejutásának megakadályozása, vízkormányzás, lehatárolás, stb.) a sírkertekkel kapcsolatos hitvilág lényegi eleme volt a népi kultúrában mindvégig. Jellemző, hogy az árok gondozása, fákkal, bokrokkal, élősövénnyel történő beültetése a közösség feladata volt a legtöbb faluban, amelyet közös munkával végzett egy-egy település népe.

Az új temető „felfogásának”, kijelölésének szimbolikus eseménye szintúgy a körülsáncoláshoz kötődik, amely a teljes lakosságot megmozgató közösségi esemény volt országszerte. A temetősánc fontos cselekmények színhelye a halottkultusszal kapcsolatos népi hiedelemvilágban: ide öntötték a halottmosó vizet, égették el a szalmát, amelyen a halott feküdt, stb. De a temető megszentelt területén kívül, a sáncpartba temették sokszor a kereszteletlenül elhunyt kisdedeket, az öngyilkosokat, kivégzetteket, ismeretlen vándorokat.

2020-ban kezdték a kiszombori Rónay család romos állagú kriptáinak helyreállítását, amit 2021. augusztus huszadikán, nagyszabású ünnepség keretében adtak át a helyieknek.