gazolhatóan középkori eredetű, máig létező halastó országosan is kevés van, Tolna megyében a Barátok taván kívül pedig csak egy elpusztult középkori halastógátra van adatunk. A Kisszékely északi szélén található, gyönyörű fekvésű Barátok tava ma népszerű horgásztó.
A Barátok tava keletkezését a helyi hagyomány szerzetesekkel hozza kapcsolatba. A tó két ága közti, északnyugat-délkelet irányú félsziget minden történeti korban kiváló adottságot biztosított a védett vízparton előszeretettel megtelepedő embernek, a szekszárdi múzeum munkatársai itt neolitikus, rézkori, római és középkori település nyomait is megtalálták. A tó mellett fekvő középkori lelőhely az írott forrásokban 1335 és 1580 között említett, a korábbi kutatás által pontosabban nem azonosított fekvésű Temerkény faluval feleltethető meg. A faluban a néhány kilométerre fekvő Simontornya domonkos rendi kolostorának 1518-ban két halastava is volt, a szerzetesek bizonyára az itteni halastavakból is biztosították táplálékukat böjt idején. Ennek az adatnak a fényében érthető a tó máig élő, kétségtelenül középkori elnevezése (a másik tó talán a mai Csádés-tóval azonosítható).
A tó és az azt körülvevő hangulatos tájrészlet változatos növényvilága és gazdag állatvilága miatt is figyelmet érdemel. A Barátok tava a rajta keresztülfolyó Kisszékelyi-patak elrekesztésével jött létre. A felduzzasztott víz szélén ma fehér fűz és rekettyefűz alkot sávot, amelyhez a tó sekélyebb északi partja mentén nádas mocsarak és magassásos rétek csatlakoznak. A tó délnyugati szegélye mentén szép, fajgazdag gyertyános-tölgyes erdő húzódik. A különböző élőhelyek természetközeli állapotúak, őrzik a patak menti egykori vegetáció számos jellegzetes faját. A vadregényes tó és az azt körülölelő változatos növényzet hangulatos tájképet teremt.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A Barátok tava keletkezését a helyi hagyomány szerzetesekkel hozza kapcsolatba. A tó két ága közti, északnyugat-délkelet irányú félsziget minden történeti korban kiváló adottságot biztosított a védett vízparton előszeretettel megtelepedő embernek, a szekszárdi múzeum munkatársai itt neolitikus, rézkori, római és középkori település nyomait is megtalálták. A tó mellett fekvő középkori lelőhely az írott forrásokban 1335 és 1580 között említett, a korábbi kutatás által pontosabban nem azonosított fekvésű Temerkény faluval feleltethető meg. A faluban a néhány kilométerre fekvő Simontornya domonkos rendi kolostorának 1518-ban két halastava is volt, a szerzetesek bizonyára az itteni halastavakból is biztosították táplálékukat böjt idején. Ennek az adatnak a fényében érthető a tó máig élő, kétségtelenül középkori elnevezése (a másik tó talán a mai Csádés-tóval azonosítható).
A tó és az azt körülvevő hangulatos tájrészlet változatos növényvilága és gazdag állatvilága miatt is figyelmet érdemel. A Barátok tava a rajta keresztülfolyó Kisszékelyi-patak elrekesztésével jött létre. A felduzzasztott víz szélén ma fehér fűz és rekettyefűz alkot sávot, amelyhez a tó sekélyebb északi partja mentén nádas mocsarak és magassásos rétek csatlakoznak. A tó délnyugati szegélye mentén szép, fajgazdag gyertyános-tölgyes erdő húzódik. A különböző élőhelyek természetközeli állapotúak, őrzik a patak menti egykori vegetáció számos jellegzetes faját. A vadregényes tó és az azt körülölelő változatos növényzet hangulatos tájképet teremt.