A jelenleg Kismarján álló, szép, impozáns református templomot 1805. Szeptember 15-én szentelték fel, az építése mintegy két esztendeig tartott. Az elmúlt kétszáz év alatt többször is szenvedett károkat. 1829-ben földrengés rongálta meg. A toronysisakot kétszer is vihar tépte le, melyet a második alkalommal (1956. augusztus) már nem állítottak helyre, ezért láthatunk most Kismarján bástyaszerű tornyot a debreceni Kistemplomhoz hasonlóan.
A templom történelmi emlékeket őriz. A toronyban található az ún. Bocskai Harang, melyet 1616-ban Sárándi Miklós, Kismarja bírája öntetett, és a református gyülekezet ma is használja. A Bocskai Harang kiemelkedő történelmi érték. A harang oldalára ugyanis a mezőváros pecsétje van kiöntve, melyet Bocskai István Fejedelem adományozott Kismarjának 1606-ban. Bár a harangot 1766-ban renoválni kellett, majd 400 éves kora, megmaradása a történelem viharai, háborúi ellenére azt hirdeti, hogy annyira fontos érték volt a hívek számára, hogy minden körülmények között megmentették.
Az utóbbi években elkezdődött nagy felújítási munkák alatt a teljes tetőszerkezet cseréje ill. a templom falának külső, belső megújítása megtörtént. A régi templombútorzat is komoly felújításra szorul, ezen munkák előtt gyülekezetünk szerette volna megkeresni a szájhagyományban elevenen élő, egyházi történelmi dokumentumokban többször is megnevezett Bocskai Kriptát.
A jelenleg álló templomnak két elődje is volt, melyről a 2004 áprilisa óta folyó régészeti ásatások alatt győződhettünk meg. Az első, egyenes szentélyzáródású templom Dr. Varga Gyula kutatásai alapján 1277-ben már állt, és felszentelésekor Szűz Máriának ajánlották fel. A falu - korábban város - erről a templomról kapta a Marja - középkori írásmód alapján MARIA nevet. Ezen templom mintegy 750 éves, épségben megmaradt alapjai gyönyörűen kirajzolódnak a most álló templom falain belül.
Az Árpádkori templomot az 1500-as évek végén bővítették, több mint harminc méter hosszúságúra, mely a középkorban igen nagynak számított. Ékes, Isten dicsőségét méltóan hirdető templom volt csakúgy, mint utódja. Az 1780-as években a Partiumban földrengés rongált meg sok templomot. A Kismarján álló középkori templom is ekkor szenvedhetett olyan károkat, melyeket már nem lehetett kijavítani, ezért új templomot kellett építeni. A földrengés nyomai jól láthatóak az előkerült templomalapzaton is.
Az 1400-as években építették a földesúri család, a Bocskai ősök temetkezési helyét az Árpádkori templomban a szentély alá. A temetkezési hely ékes kialakításából, az egyházi jegyzőkönyvekből és Kismarjai Bocskai István Fejedelem Kismarjának adományozott Szabadalomleveléből tudjuk biztosan, hogy a templom alatt lévő kriptában Boldog Emlékezetű Bocskai István Fejedelem B. E. Elei nyugosznak.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A templom történelmi emlékeket őriz. A toronyban található az ún. Bocskai Harang, melyet 1616-ban Sárándi Miklós, Kismarja bírája öntetett, és a református gyülekezet ma is használja. A Bocskai Harang kiemelkedő történelmi érték. A harang oldalára ugyanis a mezőváros pecsétje van kiöntve, melyet Bocskai István Fejedelem adományozott Kismarjának 1606-ban. Bár a harangot 1766-ban renoválni kellett, majd 400 éves kora, megmaradása a történelem viharai, háborúi ellenére azt hirdeti, hogy annyira fontos érték volt a hívek számára, hogy minden körülmények között megmentették.
Az utóbbi években elkezdődött nagy felújítási munkák alatt a teljes tetőszerkezet cseréje ill. a templom falának külső, belső megújítása megtörtént. A régi templombútorzat is komoly felújításra szorul, ezen munkák előtt gyülekezetünk szerette volna megkeresni a szájhagyományban elevenen élő, egyházi történelmi dokumentumokban többször is megnevezett Bocskai Kriptát.
A jelenleg álló templomnak két elődje is volt, melyről a 2004 áprilisa óta folyó régészeti ásatások alatt győződhettünk meg. Az első, egyenes szentélyzáródású templom Dr. Varga Gyula kutatásai alapján 1277-ben már állt, és felszentelésekor Szűz Máriának ajánlották fel. A falu - korábban város - erről a templomról kapta a Marja - középkori írásmód alapján MARIA nevet. Ezen templom mintegy 750 éves, épségben megmaradt alapjai gyönyörűen kirajzolódnak a most álló templom falain belül.
Az Árpádkori templomot az 1500-as évek végén bővítették, több mint harminc méter hosszúságúra, mely a középkorban igen nagynak számított. Ékes, Isten dicsőségét méltóan hirdető templom volt csakúgy, mint utódja. Az 1780-as években a Partiumban földrengés rongált meg sok templomot. A Kismarján álló középkori templom is ekkor szenvedhetett olyan károkat, melyeket már nem lehetett kijavítani, ezért új templomot kellett építeni. A földrengés nyomai jól láthatóak az előkerült templomalapzaton is.
Az 1400-as években építették a földesúri család, a Bocskai ősök temetkezési helyét az Árpádkori templomban a szentély alá. A temetkezési hely ékes kialakításából, az egyházi jegyzőkönyvekből és Kismarjai Bocskai István Fejedelem Kismarjának adományozott Szabadalomleveléből tudjuk biztosan, hogy a templom alatt lévő kriptában Boldog Emlékezetű Bocskai István Fejedelem B. E. Elei nyugosznak.