Rőthy Mihály Egyháztörténeti Múzeum

Markója László plébános, címzetes esperes a kislődi egyháztörténeti gyűjtemény megalapítója. Saját elmondása szerint egykori paptestvére, a néhai Kátai Géza petőfiszállási plébános nyomdokain haladva kezdte el, a plébániai múzeumot megvalósítani.

Első gondolata Jézus szenvedéseinek emlékére egy kereszt- és feszületmúzeum létesítése volt. Hamarosan kiderült azonban, hogy Kislődön és környékén a lakóházak padlásán, pincéjében igen sok értékes, megőrzésre érdemes vallásos jellegű tárgy rejtőzködik. Markója atya ezért kihirdette a templomban, hogy aki őriz otthon olyan régi kegytárgyakat, melyekre már nincs szüksége, az ajánlja fel a létesítendő múzeum számára. Utazásai során tizennégy országban fordult meg, és saját pénzéből mindenütt vásárolt valamilyen jellegzetes szakrális emléket. Felhívásának, valamint fáradhatatlan gyűjtőszenvedélyének köszönhetően komoly egyházi és helytörténeti jelentőségű gyűjtemény keletkezett. Markója atya – Kislőd község díszpolgára – végrendeletében az Egyházközségre hagyta az általa Rőthy Mihályról elnevezett Egyháztörténeti Gyűjteményt, melyet ma védett gyűjteményként, Kislőd Község Önkormányzata tart fenn.

A 2141 tételben, 2634 darabot számláló gyűjtemény a KözépDunántúl római katolikus közösségeinek vallásos hagyományaiba, hitéletébe, s azok tárgyi és írott emlékeibe enged betekintést. Számos műtárgy helytörténeti vonatkozású, némely darabok közvetlenül kapcsolódnak Magyarország történeti fejlődéséhez, s a mai napig őrzik a település német nemzetiségi hagyományait. A gyűjtemény különböző új- és legújabb kori szakrális tárgyakból, liturgikus edényekből, feszületekből, ereklyetartókból, szentképekből, kegyszobrok másolataiból, azokat ábrázoló apró nyomtatványokból, ima- és énekeskönyvekből, imalapokból, festményekből és fényképekből áll. Tárgycsoportjai közül a képek és a szobrok, az imádságos könyvek Jézus Krisztus életének, működésének mozzanataival, kínszenvedésével és megdicsőülésével, Szűz Mária szerepével, életének állomásaival, valamint a Krisztust követő tanítványoknak, szenteknek cselekedeteivel, csodáival, legendáival foglalkoznak.

A kivételes szépségű csonttáblás könyvek, latin, német és magyar nyelvű teológiai és világi művek 252 tételben alkotják a gyűjtemény kis könyvtárát. A kollekcióban fellelhető mintegy hétszáz darabos keresztés feszületgyűjtemény országos szinten egyedülálló. Kisebb (10-200 darabos) csoportot alkotnak a szenteltvíztartók, ampolnák, gyertyák, gyertyatartók, rózsafüzérek, zarándokhelyeken gyűjtött kövek, érmek, plakettek. Mellettük fellelhető néhány egyedi, vagy néhány darabbal képviselt tárgytípus: örökmécses, szentolaj tartó, ostyasütő vasak, ostyavágó, perselyező, csengők, lámpák, kelyhek, paténák, egyetlen készletté összeállított ón keresztelő edények.

Egyházi textíliák – miseruhák, stóla, oltárterítők, s 2 templomi zászló teszik teljessé a kollekciót. A gyűjtemény az egyetemes keresztény kultúra egyedi bemutatása, amely napjaink folyamatosan változó világában állandó szellemi és materiális értéket képvisel. 1987 mérföldkő a kollekció történetében. Június 27-én dr. Szendi József veszprémi püspök ünnepélyes keretek között nyitotta meg és szentelte fel a gyűjteményt. Markója László plébános halálát követően a gyűjteményre mostoha sors várt. Nagyon sok tárgy renoválásra és felújításra szorult, jó pár tárgy állagát már nem lehetett megóvni. 2010-ben az „Ora et Labora! Imádkozzál és dolgozzál...” projekt keretében megújult a gyűjteményt bemutató állandó kiállítás, amelynek számos értékes műtárgya nem csupán Kislődre vonzza a látogatókat, hanem időről-időre különböző múzeumok kiállításain is szerepel.

A pályázat nem csak a gyűjtemény megújulását szolgálta, hanem a Plébánia gazdasági helységei – melyek eddigi is otthont adtak a műtárgyaknak – is teljes felújításra kerültek. A pajtából egy 50 fő befogadására alkalmas hittanterem épült, mely alkalmas, hangversenyek, konferenciák, akár polgári esküvők lebonyolítására.