A református egyház által 1874-ben alapított gimnáziumi régiségtárból jött létre. A II. Világháború ideje alatt súlyos veszteség érte. 1950-ben államosították, és felvette a halasi születésű festő, Thorma János nevét. Épülete egy 1887-ből származó polgárház, (az ún. Kolozsvári-Kiss ház).
A Múzeum tárgyainak és tételeinek száma több mit százezer. A gyűjtemény elsősorban néprajzi és helytörténeti jellegű (11 ezer db), de régészeti (19 ezer db), numizmatikai (7.000 db), képző- és iparművészeti (ötezer db) anyagot is tartalmaz. Jelentős még az adattár (23.000 db), fotótár (25.000 db), könyvtár (12.000 db).
Legérdekesebb látnivalói: a csólyospálosi avar üveg ivókürt, a balotai honfoglalás-kori sírlelet, az 1784-es kiskunhalasi céhlevél és városábrázolás, Thorma János „Talpra Magyar és az „Aradi vértanúk„ című festményei.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A Múzeum tárgyainak és tételeinek száma több mit százezer. A gyűjtemény elsősorban néprajzi és helytörténeti jellegű (11 ezer db), de régészeti (19 ezer db), numizmatikai (7.000 db), képző- és iparművészeti (ötezer db) anyagot is tartalmaz. Jelentős még az adattár (23.000 db), fotótár (25.000 db), könyvtár (12.000 db).
Legérdekesebb látnivalói: a csólyospálosi avar üveg ivókürt, a balotai honfoglalás-kori sírlelet, az 1784-es kiskunhalasi céhlevél és városábrázolás, Thorma János „Talpra Magyar és az „Aradi vértanúk„ című festményei.