Sáfrik Malom

A ma Sáfrik malomként ismert, védett malomépületet 1861 és 67 között Hunyadi Antal építette alsó meghajtású őrlőszerkezettel. Az akkor még háromszintes malom fala vályogtéglából épült. Sáfrik József szélmolnár 1901-ben vette meg az épületet és egy szinttel megemelve felülhajtós szerkezetűvé alakította át, kívülről pedig téglaköpennyel burkolta. A malomépület így mintegy 15 méter magas lett, vitorláinak átmérője pedig a 20 métert is elérik.

A malom 1920-ban egy cylinderszitát kapott, hogy finomabb minőségű lisztet állíthassanak elő. 1940-től takarmánydarálóként működött. Az ipartörténeti építmény 1964-66 között Mendele Ferenc tervei alapján műemlékként újították fel, majd ezt követően műemlékké nyilvánították.

A szélmalmokban szokásos berendezésekkel ma is működőképes lenne. A malom forgólapátjai nincsenek fent a forgótengelyen, így csonkának tekinthető, de e tény nem változtat a műemlék értékén.