Lovas szobor

Kisbéren a Lovarda előtti központi téren áll Fadrusz János, báró Wenckheim Béláról készített híres bronz lovas-szobra, amely a mai Magyarország területén a legnagyobb köztéri Fadrusz mű.

A Wenckheim-szobor művészeti és anatómiai kiválóságát jelzi, hogy a később európai hírű állatorvos akadémikus: Zimmermann Ágoston anatómia professzor a világ leghíresebb lovas- szobrai közt. „ A lovas-szobrok lovai anatómiai és hippológiai nézőpontból „ című 1919-ben megjelent munkájában így ír:

„ Fadrusz János kisbéri, báró Wenckheim Béla szobrának lova állás közben a várakozási helyzetet tűnteti fel. Fadrusz nagyobb előtanulmányok után fogott műve megalkotásához és az eredmény valóban olyan kiváló, hogy méltán sajnálhatjuk, hogy a szobor Kisbéren kissé el van rejtve a közönség elől. ( Akkor a park még zárt volt. H. P.) A paripát Lovik - korabeli híres szakíró- a nálunk tenyésztett modern félvér legszebb másának tartja; él, gondolkodik és bár nem mozgásban mutatja a lovat, oly helyes momentumot ábrázol, hogy a ló minden pillanatban felénk indulni látszik. Fadrusz a Wenckheim- szobron Gunnersbury kisbéri importált telivér apamént mintázta oly híven, hogy egyik hátsó lábán a gyógyult csonttörés nyoma ma is megkülönböztethető.”

A kritikák egyértelműen csak azt kifogásolják, hogy a remekmű el van rejtve a nagyközönség elől. Párvy Adolf Iván 1942-ben engedett a kérésnek, a glóriett emlékművet lebonttatta és a lovas-szobrot a mai helyén állíttatta fel.