A reformáció terjesztését az egész vidéken Telekesi Török István támogatta, de a fő pártfogó a hatalmas Nádasdy család volt. Ez a község a 16. század második felében Luther követője lett majdnem teljes egészében. Eleinte a bodonhelyi evangélikus anyagyülekezethez tartozott, és csak a 17. század elején építettek imaházat, ezt követte 1636-ban az említett német pusztítás: muskétások a falut feldúlták, a templomot és a gyülekezetet is pusztították, rabolták. Ezután hosszú ideig egyházi életről semmit nem tudunk. Musay püspök sem említi a gyülekezetet 1661-ben a győri megyéhez tartozók között. Payr Sándor azt a kérdést teszi fel: talán ekkor Rábaszentmihály filiája lett volna?
1737-ben már újra felépült a templom, azonban a kiküldött bizottság szélesebbnek és magasabbnak találta az engedélyezettnél, s ezért hosszas harcok után a megyei határozat értelmében le kellett rombolniuk 1757-ben. A gyülekezet ingatlanvagyonát pedig a rábaszentmihályi római katolikus plébánosnak adatta a vármegye, igaz, később Eőry Márton kisbaboti evangélikus lelkész visszaperelte nemesi jogon, és a gyülekezetnek visszaadta 1782-ben.
A gyülekezet a türelmi rendelet idejéig Téthez tartozott, és csak 1812-ben építtette fel a ma is meglévő templomot Malatidesz József, a gyülekezet első tanítója, majd lelkésze. 1813. augusztus 8-án Kis János dunántúli püspök szentelte fel az új templomot, erre az alkalomra verset is írt, melynek kiemelt betűi a templom szentelésének évét adják:
„SzéLVészes tengernek hIszeD a VILágot / SzáLLj e szent bárkába, s Itt LeLsz Mennyországot.” Az eredeti templomból ma már csak a falak vannak meg, eredeti formájában torony nélkül, bolthajtásos mennyezettel és két sorban elhelyezkedő apró ablakokkal készült.
Malatidesz lelkész 1818-ban harangot, majd 1820-ban telket szerzett az egyháznak. 1857-ben a gyülekezet tanítóházat és iskolát is épített, a harmóniumot 1860-ban kapta. 1878-ban építette fel a gyülekezet a jelenlegi iskolát.
1882-ben az árvíz újra súlyosan megrongálta a templomot, amelynek következtében eltávolították a nehéz boltíveket, helyébe könnyebb mennyezetet emeltek, és új tetőt is készítettek. Később az egymás fölött lévő kis ablakokat egybevágták, és így alakították ki a templom mai formáját. 1910-ben került a templomba a keresztelőkő.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
1737-ben már újra felépült a templom, azonban a kiküldött bizottság szélesebbnek és magasabbnak találta az engedélyezettnél, s ezért hosszas harcok után a megyei határozat értelmében le kellett rombolniuk 1757-ben. A gyülekezet ingatlanvagyonát pedig a rábaszentmihályi római katolikus plébánosnak adatta a vármegye, igaz, később Eőry Márton kisbaboti evangélikus lelkész visszaperelte nemesi jogon, és a gyülekezetnek visszaadta 1782-ben.
A gyülekezet a türelmi rendelet idejéig Téthez tartozott, és csak 1812-ben építtette fel a ma is meglévő templomot Malatidesz József, a gyülekezet első tanítója, majd lelkésze. 1813. augusztus 8-án Kis János dunántúli püspök szentelte fel az új templomot, erre az alkalomra verset is írt, melynek kiemelt betűi a templom szentelésének évét adják:
„SzéLVészes tengernek hIszeD a VILágot / SzáLLj e szent bárkába, s Itt LeLsz Mennyországot.” Az eredeti templomból ma már csak a falak vannak meg, eredeti formájában torony nélkül, bolthajtásos mennyezettel és két sorban elhelyezkedő apró ablakokkal készült.
Malatidesz lelkész 1818-ban harangot, majd 1820-ban telket szerzett az egyháznak. 1857-ben a gyülekezet tanítóházat és iskolát is épített, a harmóniumot 1860-ban kapta. 1878-ban építette fel a gyülekezet a jelenlegi iskolát.
1882-ben az árvíz újra súlyosan megrongálta a templomot, amelynek következtében eltávolították a nehéz boltíveket, helyébe könnyebb mennyezetet emeltek, és új tetőt is készítettek. Később az egymás fölött lévő kis ablakokat egybevágták, és így alakították ki a templom mai formáját. 1910-ben került a templomba a keresztelőkő.