A Körös-Maros Nemzeti Park területe nemcsak természeti kincsekben gazdag, de megkapó családi kápolnákra, értékes út menti keresztekre is bukkanhat a vándor. Csikóspuszta romantikus kriptakápolnáját Blaskovics István földbirtokos bő száz éve építtette.
Megyénk több községében állnak még 19. századi építészeti emlékek, sajnos többségük romos állapotban van. A kistelepüléseknek gyakran még alapvető feladataik ellátása is gondot okoz, nemhogy az épített örökségük karbantartása. Csikóspusztán a századfordulón egy birtokos család építkezett.
Gócsáné Móró Csillának A Blaskovichok világa című doktori disszertációjából kiderül, hogy a monda szerint Blaskovics Bertalan egykori földbirtokost a király száműzte a mocsaras vidékre a 19. század második felében. Később ő volt az, aki felvirágoztatta a családi birtokot. Kúriát és templomot építtetett, amelyek az évek során sokat vesztettek eredeti szépségükből. A nagykirályhegyesi földeket és a családi gazdaságot Bertalan halála után harmadik fia, István örökölte 1863-ban. István és a kiszombori Rónai Amália házasságából 8 gyermek született. Személyéhez köthető az eredetileg 7 szobából álló úri lak 28 szobásra bővítése, valamint 1910 körül a színes üvegablakokkal ellátott kápolna építése. Blaskovich István a kápolna építését felesége 1910-ben bekövetkezett halála miatt szorgalmazta.
A védett Csanádi-pusztákhoz tartozó Csikóspusztán áll a Blaskovics család egykori majorja, valamint az ehhez tartozó kúria és kápolna. Az épületek a 19. és 20. század fordulójának romantikus-historizáló stílusában épültek. A két homlokzati toronnyal megépített kúria stílusában rokonságot mutat a Rónaiak által épített kiszombori kastéllyal.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Megyénk több községében állnak még 19. századi építészeti emlékek, sajnos többségük romos állapotban van. A kistelepüléseknek gyakran még alapvető feladataik ellátása is gondot okoz, nemhogy az épített örökségük karbantartása. Csikóspusztán a századfordulón egy birtokos család építkezett.
Gócsáné Móró Csillának A Blaskovichok világa című doktori disszertációjából kiderül, hogy a monda szerint Blaskovics Bertalan egykori földbirtokost a király száműzte a mocsaras vidékre a 19. század második felében. Később ő volt az, aki felvirágoztatta a családi birtokot. Kúriát és templomot építtetett, amelyek az évek során sokat vesztettek eredeti szépségükből. A nagykirályhegyesi földeket és a családi gazdaságot Bertalan halála után harmadik fia, István örökölte 1863-ban. István és a kiszombori Rónai Amália házasságából 8 gyermek született. Személyéhez köthető az eredetileg 7 szobából álló úri lak 28 szobásra bővítése, valamint 1910 körül a színes üvegablakokkal ellátott kápolna építése. Blaskovich István a kápolna építését felesége 1910-ben bekövetkezett halála miatt szorgalmazta.
A védett Csanádi-pusztákhoz tartozó Csikóspusztán áll a Blaskovics család egykori majorja, valamint az ehhez tartozó kúria és kápolna. Az épületek a 19. és 20. század fordulójának romantikus-historizáló stílusában épültek. A két homlokzati toronnyal megépített kúria stílusában rokonságot mutat a Rónaiak által épített kiszombori kastéllyal.