Királyegyháza látnivalói
Szent István király templom
- Cím
- Királyegyháza
- Petőfi u.
- 45.998728 N, 17.969314 E
- Kapcsolat Nincs megadva elérhetőség
A Szentlőrinctől délre fekvő 1065 fős település mai területe már a rézkor késői szakaszában is lakott hely volt. A mai község: Vásárosszentgál és Magyarszentiván egyesítésével jött létre 1940-ben Királyegyháza néven. Szentiván neve először az írott forrásokban 1274-ben bukkant fel.
Szentgált 1292-ben említették először. A 14. században vásáros hely volt. Szentgál nevét Vásárosszentgálnak is hívták. A Szentiván helynév a falu templomának védőszentje, Keresztelő Szent Jánosra utal, akit az ómagyarban Szent Ivánnak neveztek. A Szentgál helynév a falu templomának védőszentjére emlékeztet.
A Magyar előtag a lakosság nemzetiségével, a Vásáros előtag pedig a vásártartás jogával kapcsolatos. A két község 1806-ban templomot épít. Szentgál területén copfstílusban. Ez a mai templom. Hogy mindkét község kívánsága teljesüljön, két titulusra szentelték, keresztelő Szent János és Szent Gál apát tiszteletére.
A templom főoltára Haraszti Pál pécsi iparművész alkotása, 1974-ben készült.
A község a mai nevét Nagy György plébános javaslatára kapta az 1940-es egyesítéskor.
Szentgált 1292-ben említették először. A 14. században vásáros hely volt. Szentgál nevét Vásárosszentgálnak is hívták. A Szentiván helynév a falu templomának védőszentje, Keresztelő Szent Jánosra utal, akit az ómagyarban Szent Ivánnak neveztek. A Szentgál helynév a falu templomának védőszentjére emlékeztet.
A Magyar előtag a lakosság nemzetiségével, a Vásáros előtag pedig a vásártartás jogával kapcsolatos. A két község 1806-ban templomot épít. Szentgál területén copfstílusban. Ez a mai templom. Hogy mindkét község kívánsága teljesüljön, két titulusra szentelték, keresztelő Szent János és Szent Gál apát tiszteletére.
A templom főoltára Haraszti Pál pécsi iparművész alkotása, 1974-ben készült.
A község a mai nevét Nagy György plébános javaslatára kapta az 1940-es egyesítéskor.
További keresési lehetőségek