Magyarország II. világháborús (1939-1945) veszteségei rendkívüliek voltak. Az európai országok közül hazánk szenvedte el a harmadik legnagyobb vérveszteséget az ország népességéhez képest. A katonai behívók folyamatosan érkeztek Kéthelyre is1941 őszétől egészen 1944 karácsonyáig. A községben élő tizenegy zsidó családot június 4-én vagonírozták be és vitték haláltáborokba.
1944. december elején a falu a Drávától a Balatonig húzódó frontvonalba került, s négy hónapig tartó állóháború alakult ki. Kéthely emberveszteségeit a hadszíntereken elesett katonák, a holokauszt, valamint a háború polgári áldozatai jelentették. 1945 – 1989 között a hősi halottak és áldozatok emlékét csak az érintett családok őrizhették, nyilvános megemlékezésre nem kerülhetett sor.
Az ország települései a rendszerváltoztatás után azonnal kifejezték igényüket a hősi halottaik tiszteletére, emlékük ápolására. Rövid időn belül számos emlékművet állítottak városok, falvak. Kéthelyen a tervezetthez képest egy évvel később, 1991. május 9-én került sor az emlékmű felavatására a falu központjában, a szolgáltatóház előtti parkosított területen, a Hősök terén álló I. világháborús emlékmű közelében. Az alkotó, a kivételes esztétikai igénnyel dolgozó, Kaposváron élő Gera Katalin szobrászművész volt.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
1944. december elején a falu a Drávától a Balatonig húzódó frontvonalba került, s négy hónapig tartó állóháború alakult ki. Kéthely emberveszteségeit a hadszíntereken elesett katonák, a holokauszt, valamint a háború polgári áldozatai jelentették. 1945 – 1989 között a hősi halottak és áldozatok emlékét csak az érintett családok őrizhették, nyilvános megemlékezésre nem kerülhetett sor.
Az ország települései a rendszerváltoztatás után azonnal kifejezték igényüket a hősi halottaik tiszteletére, emlékük ápolására. Rövid időn belül számos emlékművet állítottak városok, falvak. Kéthelyen a tervezetthez képest egy évvel később, 1991. május 9-én került sor az emlékmű felavatására a falu központjában, a szolgáltatóház előtti parkosított területen, a Hősök terén álló I. világháborús emlékmű közelében. Az alkotó, a kivételes esztétikai igénnyel dolgozó, Kaposváron élő Gera Katalin szobrászművész volt.