Román Tájház

A magyarországi románok első, és mindezidáig egyetlen tájháza 1984-ben nyílt meg a Békés megyei Kétegyházán, a települést hosszanti irányban metsző főutcával párhuzamos utcán, a Kossuth u. 68. szám alatt. A hitelesség kritériumait szem előtt tartó átalakítási, valamint a lakóház berendezési munkálatait a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai végezték. A házat Ávrám Péter, 20 holdas gazdálkodó építette a 19. század derekán. A ház az 1920-as évekig volt az Ávrám család tulajdonában. Ekkor került Nikula Mihály tulajdonába, aki hozzáépítésekkel megnagyobbította, s ezáltal meg is változtatta a lakóház szerkezetét. A ház hátsó, nyári konyhát, kamrát és istállót magában foglaló része már a hozzáépítés eredménye.

Az 1920-as évek román középparaszti lakáskultúráját reprezentáló berendezési tárgyak egy része eredetileg is a ház berendezéséhez tartozott, legnagyobb része helyi gyűjtés eredményeként került a tájházba. A kétegyháziak által ajándékozott tárgyakat a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Munkácsy Mihály Múzeuma néprajzi gyűjteményéből kölcsönzött anyaggal egészítették ki a tájház berendezői. A hagyományos tárgyegyüttes egyaránt tartalmaz a helyi mesteremberek és a távolabbi vidékek iparosai által készített tárgyakat és eszközöket.

A tisztaszoba a románok körében is sokáig megőrizte eredeti funkcióját. Itt fogadták a vendégeket, itt ünnepelték az év jeles ünnepeit, itt feküdt a gyermekágyas asszony és itt ravatalozták fel az elhunytat. A paraszti lakóháznak nem annyira a bútorzata, mint inkább annak belső elrendezése és díszítő elemei (festett falfelület, textíliák, fényképek, ikonok) kölcsönöznek a házbelsőnek román jelleget.

A szőtt-hímzett textíliák, díszabroszok, díszlepedők, törülközők, párnahajak, a paraszti lakásbelső leginkább román jegyeket magukon viselő elemei. A pitvar jellegzetes edényei között a kantakocsit, szénvonót, sütőlapátot és a kredencen látható cseréptányérokat említhetjük meg.

A nyári konyha berendezését egyszerű bútorzat (asztal, székek, polc, kredenc, háncsfonatú dikó), valamint konyhai eszközök és edények képezik. A ház éléstárának, kamrájának legjellegzetesebb tárgyai és eszközei között a keményfából ácsolt hombárt, a vékát, a darálót, a kenyérsütés és a kenderfeldolgozás eszközanyagát említhetjük meg.

2004 óta a tájház tulajdonosa az Országos Román Önkormányzat, fenntartója pedig az MROÖ Dokumentációs és Információs Központja. 2010-ben az épületegyüttes egy új előadóteremmel bővült.
Látogatható előzetes bejelentkezés alapján!