Az egyháznak torony nélküli temploma volt, majd az épület használhatatlansága miatt 1699-ben fatemplomot építettek, haranglábbal. Ezt követően az elavult épületet kőtemplommá építették át.
1812-1813 között az épület a jelenlegi templom kelet-nyugati hossztengelyű nagyobbik része. Ezt újították fel, magasították és bővítették, valamint tornyot építettek hozzá 1926-ban. Ekkor alakult ki a templom mai alakja.
Bay László és neje, Jakabfalvi Zsuzsanna két haranggal ajándékozta meg az egyházat, melyeket 1760-ban öntöttek.
A szószék 1926-ban készült, Tóth Béla vencsellői kőművesmester készítette.
Alja, lépcsőzete, mellvédje faragott homokkő. A szószék feletti koronát 1926-ban Szitár Ferenc vencsellői asztalosmester készítette fenyődeszkából. Négyzet alapú csapott gúla, alsó szélein fűrészelt díszítéssel. Közepén szőlőfürt és búzakalász.
Az Úrasztala 1913-ból való, készítője Kiss Ferenc balsai kovácsmester. A Mózes-széket és a padokat Szabó Károly és ifj. Nyiri István kenézlői asztalosmesterek készítették 1926-ban.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
1812-1813 között az épület a jelenlegi templom kelet-nyugati hossztengelyű nagyobbik része. Ezt újították fel, magasították és bővítették, valamint tornyot építettek hozzá 1926-ban. Ekkor alakult ki a templom mai alakja.
Bay László és neje, Jakabfalvi Zsuzsanna két haranggal ajándékozta meg az egyházat, melyeket 1760-ban öntöttek.
A szószék 1926-ban készült, Tóth Béla vencsellői kőművesmester készítette.
Alja, lépcsőzete, mellvédje faragott homokkő. A szószék feletti koronát 1926-ban Szitár Ferenc vencsellői asztalosmester készítette fenyődeszkából. Négyzet alapú csapott gúla, alsó szélein fűrészelt díszítéssel. Közepén szőlőfürt és búzakalász.
Az Úrasztala 1913-ból való, készítője Kiss Ferenc balsai kovácsmester. A Mózes-széket és a padokat Szabó Károly és ifj. Nyiri István kenézlői asztalosmesterek készítették 1926-ban.