Kemenesmagasi látnivalói
Jézus Szíve katolikus templom
A mai ezer körüli lakosú település 1906-ban jött létre Nemes- és Pórmagasi egyesítéséből. A korábban valószínűleg egy település (Mogos 1331; Magassi 1353) a 14. században válhatott külön. A főleg kisnemesi birtoklású részből lett Alsó- vagy Nemesmagasi. A bakonybéli apátság kezébe került másik rész neve először a tulajdonosok miatt változott meg (Apathfölde 7433, Apathy magassy 1447), később elhelyezkedése illetve lakosai alapján kapta a Felső- és Pórmagasi elnevezést (1587, 1643). Pórmagasi később az Esterházy család pápai uradalmának lett része.
Nemesmagasi az 1754. évi statisztikai összeírás alapján a Dunántúl "legnemesebb" községei közé tartozott, hisz a századeleji huszonnéggyel szemben ötvenkét nemest írtak össze. Nemes-magasiban már 1848 előtt kaszinó működött.
Korábban a nemesmagasi részen volt egy Szent György vitéz és vértanú emlékére szentelt templom, amely a 17. század végére romjaiban állt csak. Ennek helyén az evangélikusok 1717-ben építettek új templomot, amelyet 1732-ben vettek el tőlük a katolikusok számára és a Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel.
A jelenleg Jézus Szíve titulusú római katolikus temploma 15. századi eredetű. Az épületet a századfordulón neogót stílusban alakították át. Tornya a homlokzat jobb oldalán áll. Szentélye egyenes záródású. Az evangélikus templomot 1784-ben építették késő barokk stílusban. A hajó nyugati részével és a toronnyal 1835-ben bővítették, homlokzatát ugyanakkor klasszicista stílusban átalakították (Geschrey Sámuel). A templom egyhajós, téglalap alaprajzú. Főhomlokzatát toszkán fejezetű háromnegyedoszlopok tagolják. Felette sima attikafal zárja le a konzolos főpárkányt, két oldalán egy-egy barokk váza áll. A torony az attika fölé került, amelynek vízszintes főpárkányának sarkain szintén barokk vázák vannak.
A síkmennyezetes templombelső egyik oldalán öntöttvas oszlopokon álló fa karzat, a másikon oltárral egybeépített szószék látható. Főoltárképén a Gecsemáné-kertben imádkozó Jézust ábrázolták. Mindkettő magyaros faragásokkal és festésekkel díszített (Freuenstein Mór Kiscell 1903).
Nemesmagasi az 1754. évi statisztikai összeírás alapján a Dunántúl "legnemesebb" községei közé tartozott, hisz a századeleji huszonnéggyel szemben ötvenkét nemest írtak össze. Nemes-magasiban már 1848 előtt kaszinó működött.
Korábban a nemesmagasi részen volt egy Szent György vitéz és vértanú emlékére szentelt templom, amely a 17. század végére romjaiban állt csak. Ennek helyén az evangélikusok 1717-ben építettek új templomot, amelyet 1732-ben vettek el tőlük a katolikusok számára és a Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel.
A jelenleg Jézus Szíve titulusú római katolikus temploma 15. századi eredetű. Az épületet a századfordulón neogót stílusban alakították át. Tornya a homlokzat jobb oldalán áll. Szentélye egyenes záródású. Az evangélikus templomot 1784-ben építették késő barokk stílusban. A hajó nyugati részével és a toronnyal 1835-ben bővítették, homlokzatát ugyanakkor klasszicista stílusban átalakították (Geschrey Sámuel). A templom egyhajós, téglalap alaprajzú. Főhomlokzatát toszkán fejezetű háromnegyedoszlopok tagolják. Felette sima attikafal zárja le a konzolos főpárkányt, két oldalán egy-egy barokk váza áll. A torony az attika fölé került, amelynek vízszintes főpárkányának sarkain szintén barokk vázák vannak.
A síkmennyezetes templombelső egyik oldalán öntöttvas oszlopokon álló fa karzat, a másikon oltárral egybeépített szószék látható. Főoltárképén a Gecsemáné-kertben imádkozó Jézust ábrázolták. Mindkettő magyaros faragásokkal és festésekkel díszített (Freuenstein Mór Kiscell 1903).
További keresési lehetőségek