Városháza

Régi igényt akart kielégíteni a városi tanács, amikor 1890-ben tervpályázatot hirdetett egy új épület megalkotására. Az öt beérkezett pályamű közül a bíráló bizottság az első díjat Lechner Ödön és Pártos Gyula terveinek ítélte oda, akik "Sem magasság, sem mélység nem rettent" jeligével pályáztak.

Az épületet 1893 és 1897 között építették fel, szecessziós stílusban. Lechner öntudatosan kifejtett programja szerint a cél a magyar stílus megteremtése volt. Bár az alapszerkezet még a reneszánsz korai stíluskorszakának formavilágára épül, a homlokzat díszítése viszont hangsúlyos, hazai földben gyökerező, a magyar népművészet motívumkincsét felhasználó falburkoló kerámia.

A Városháza Díszterme helyszínt biztosít a városi közgyűlés üléseinek, hazai és nemzetközi konferenciáknak, esküvőknek és ünnepélyes fogadásoknak. A terem korabeli berendezésének minden egyes darabja kézművesipari munkával készült. A gazdagon színezett üvegablakok Róth Miksa műhelyéből kerültek ki.

A magyar történelem egy-egy szakaszát ezer év viszonylatában bemutató festményeket Székely Bertalan készítette. A falakat díszítő két legnagyobb secco egyike a pusztaszeri gyűlés legfontosabb eseményét, a Vérszerződést, a másik I. Ferenc József koronázását ábrázolja. A többi festményen a történelmünkben jelentős szerepet játszó királyok, hadvezérek, politikusok láthatóak. A Városházán átadása óta, így napjainkban is, a városi önkormányzat és a polgármesteri hivatal működik.

Az épület homlokzatának közepén elhelyezkedő harangjátékot 1982-ben, Kodály Zoltán születésének 100. évfordulójára rendelte meg az akkori városvezetés. Napközben minden egész órakor többek között Kodály Zoltán Háry-szvitjét játssza el, valamint a Kecskemét is kiállítja kezdetű népdalt, míg három alkalommal hosszabb játékkal örvendezteti meg a turistákat.