Kecskeméti Nagytemplom

1774 és 1806 között épült Oswald Gáspár piarista építész tervei alapján. A templom kereszttel együtt 75 méter magas körfolyosós tornyán a korinthoszi pilaszterek felett óraíves főpárkány húzódik. A copfstílusú toronysisak gazdagon részletezett, felette a kereszt a gömbbel aranyozott. A homlokzat középső részét hatalmas, kettős féloszlopokkal alátámasztott timpanon alkotja, oldalt pedig két fél-pillérpár keretezi. Az erősen plasztikus főhomlokzat arányai nyugodtak, így a templom uralja a város főterét, tornya hozzátartozik a város sziluettjéhez.

A templom-külső a hazánkban ritka klasszicizáló, későbarokk építészet szép példáját mutatja, és később egyúttal mintául szolgált az „alföldi nagytemplomnak”. Vörösmárvány kapuja feletti szoborcsoport azt a jelenetet ábrázolja, amikor Jézus átadja Szent Péternek a kulcsokat. A fülkékben Szent István és Szent László szobra, a timpanonban a „Patrona Hungariae” dombormű, a homlokzat párkányán pedig a négy evangélista szobra látható.