Cifrapalota

A Márkus Géza által tervezett szecessziós stílusú Cifrapalota Kecskemét város egyik legfigyelemreméltóbb épülete. Különleges atmoszférájának megteremtésében elsősorban a mennyezetét ékesítő nyolc páváról ismert díszterme és hangulatos belső udvara játszik szerepet.

Megyei hatókörű városi múzeum kiállítóhelyeként otthont ad a Cifrapalota képző- és iparművészeti, történeti, néprajzi, régészeti, helytörténeti kiállításoknak. Az állandó és időszaki tárlatok mellett tudományos, ismeretterjesztő, szórakoztató, és családi programokkal várjuk a látogatókat. Pedagógusok figyelmébe ajánljuk folyamatosan megújuló múzeumpedagógiai kínálatunkat. Előzetes egyeztetés után lehetőség van reprezentatív tereink bérlésére is.

Az épület:
Kecskemét Város Tanácsa 1902. április 30-i közgyűlésén határozott első bérházának felépítéséről. A helyszín a frissen kijelölt, 42 m széles, 520 m hosszú modern sugárút főtéri „kapuja”. Az új sugárút kialakítása igen sikeres volt. Néhány évtizeddel később Móricz Zsigmond így írt róla: Ez a kecskeméti Rákóczi út a legszebb útvonal az egész országban”.
Az épület tervezésével Márkus Gézát (1872–1912) bízták meg, aki mindösszesen harminc napot kapott a kiviteli tervek elkészítésére. Az építkezést még 1902-ben megkezdték, s mintegy 10 hónap múlva, 1903 nyarán már készen állt az épületet. Az átadás után a kecskemétiek hamar megszerették a pécsi Zsolnay-gyár kerámiadíszeivel ékes épületet, motívumai számos magánház homlokzatát ihlették meg.
A gazdaságos hasznosítás miatt többfunkciósra tervezték az épületet: földszintjén az utca felől nyíló nagyméretű ajtókkal ellátott üzletek és raktáraik működtek, az első emeleten a Kereskedelmi Kaszinó Díszterme és egyesületi helyiségei, míg a második emelten három bérlakás kapott helyet.
A többcélú felhasználás miatt két lépcsőháza van: a kevésbé díszes a földszinttől a második emeletig vezet. A szélesebb díszlépcsőház külön egységet képezve beugrik az udvar terébe, de csupán az első emeleti Pávás teremig vezet. Itt már mázas kerámialapok és stukkódíszítés is található a kovácsoltvas korlát mellett.

A Cifrapalota esetében nem beszélhetünk egyértelmű főhomlokzatról, az U alakú épület mindhárom homlokzata egyenlő rangú. Mindhárom homlokzat tengelyszimmetrikus, mely jól érzékelhető a sugárúti homlokzat zárterkélyre emlékeztető íves záródású középső rizalitjánál.
A kecskeméti épületen a legtöbb megoldás a Lechner-iskola jellemzőit mutatja. Ide sorolható például a hullámzó vonalú attika, azaz a felvidéki reneszánsz emlékekről átvett pártázat, melyet akkortájt magyar eredetűnek tartottak. Lechneri utat követ a Cifrapalota vakolatarchitektúrával tagolt, gazdagon díszített homlokzata is. Az első és a második emelet olívazöldre festett ablaksorai között, illetve a pártázaton a cifraszűrök rátéteihez hasonlóan (valószínűsíthetően a gazdag díszítettség mellett innét eredeztethető az épület országszerte kedvelt elnevezése), változatos formájú, összesen 37 majolikamezőn a nemzetközi floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik. A homlokzat más részein a vakolatba karcolt ornamensekhez kapcsolódóan plasztikus kék, zöld és piros pirogránit elemek láthatóak. Mindezeken túl a tetőcserepek, és a tetőt díszítő „galamb kibúvók”, „gombák” és „kémények” is a pécsi Zsolnay gyár termékei.

Az épület belső terei a külsőhöz képest kevésbé díszítettek, közülük a Pávás terem, a Kereskedelmi Kaszinó egykori díszterme, a legreprezentatívabb. Az ovális alaprajzú teret kék eozinmázas csempék, meggypiros és kék pirogránit díszek, festett gipszstukkóból kivitelezett, de eredetileg eozinos kerámiából tervezett pávák, és egykori arany háttérű, gazdag fehér stukkódíszítés jellemzi. A rabicfalas megoldású mennyezetig – melyről két sárgaréz csillár (kék színű és szív alakú Tiffany-üveg berakással) lóg le – felnyúló vakolatarchitektúra lezárása, az épület pártázatához hasonlóan, hullámvonalas megoldású