A templom késő barokk stílusban épült, jelenlegi formáját 1802-ben nyerte el. Különlegessége, hogy főoltára klasszicista stílusban készült, ekkor szentelték fel. /Az első újkori templom 1738-ban épült, a korábbi romok beépítésével, építtető Patasich Gábor érsek /1733-1745/. Azonban a város lakosságának csak a harmada fért be szentélybe, ezért 1798-ban megnagyobbították/.
Az 1802-ben átadott templom falai fehérek voltak, egyetlen kép, a szentháromság kép díszítette. /A 18. században a pestisjárványok miatt és ellen szenteltek templomokat és Szentháromságszobrokat. Ezen emlékek sorában tartozik a keceli is, az 1838-as járvány hatására kapta titulusát./
A templom toronyóráját 1839-ben vásárolták, Zomborból
1891-ben készült el a templom orgonája, amelyet Angster József pécsi orgonamester készített. Készítésének időpontját az 1879 előtti időre vélelmezik, az 1879. évi országos kiállításon aranyérmet nyert, ott vásárolták meg a keceliek. Az 1960-as felújítás alkalmával az orgonát villany fujtatóval szerelték fel. Ma műemlékvédelem alatt áll.
Az 1738-ban épült templom tornyában Patasich Gábor érsektől kapott harangok laktak, ebből a legkisebb ma a templomban vasállványon látható /1971-től/. Az I. világháború áldozatául esett nagyharang helyébe – ágyút öntöttek belőle – 1926-ban három új ércharang került, mindhármat Slezák László harangöntő mester készítette Budapesten, a feljegyzések szerint a legfinomabb harangércből. /1947-ben két harangot újraöntettek, öntötte Szlezák Rafael harangöntő Rákospalotán./
1911-ben 14 keceli család terrakotta stációképet készíttetett a templomba. Az alkotások kivitelezője a pécsi Zsolnay gyár volt. A 14 terrakotta, féldombormű, keresztúti stáció színezett, plasztikusan kiemelkedő, mintázott ábrázolással eleveníti meg az Üdvözítő szenvedéseit, díszes gótikus keretben /az adakozók neve megtalálható a képek oldalán/.
A jobb oldalon lévő Krisztus szobrot a keceli származású Falusi /Filus/ Mihály (1899-1973) szobrász készítette az 1930-as évek elején.
1930-ban került sor a templom környéki park kialakítására, itt található a Szentháromság szobor és Nepomuki Szent János szobra.
Az 1958-ban ledőlt templomkereszt helyreállítását a pécsi Vlasits István tetőfedő végezte.
1959-1962 között renoválták a templomot, a felújítást Thomas Antal építészmérnök irányította, a templombelső kifestését Takács András és Takács István festőművész, grafikus (1901-1985) templomfestők végezték. „Takács István tökéletes folytatója volt a legnagyobb barokk mestereknek. Képeit gazdag képzelettel helyezte el korunk templomaiba, keze nyomán a templomok falai látszólag megnyíltak és szabad kilátást nyitottak az égi magasságokba”. (A templomban elhelyezett emléktábla már csak Takács Istvánt említi – ellentétben a Kecel története és néprajza kiadvánnyal, de Takács Andásról nem is található feljegyzést mint művész.)
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Az 1802-ben átadott templom falai fehérek voltak, egyetlen kép, a szentháromság kép díszítette. /A 18. században a pestisjárványok miatt és ellen szenteltek templomokat és Szentháromságszobrokat. Ezen emlékek sorában tartozik a keceli is, az 1838-as járvány hatására kapta titulusát./
A templom toronyóráját 1839-ben vásárolták, Zomborból
1891-ben készült el a templom orgonája, amelyet Angster József pécsi orgonamester készített. Készítésének időpontját az 1879 előtti időre vélelmezik, az 1879. évi országos kiállításon aranyérmet nyert, ott vásárolták meg a keceliek. Az 1960-as felújítás alkalmával az orgonát villany fujtatóval szerelték fel. Ma műemlékvédelem alatt áll.
Az 1738-ban épült templom tornyában Patasich Gábor érsektől kapott harangok laktak, ebből a legkisebb ma a templomban vasállványon látható /1971-től/. Az I. világháború áldozatául esett nagyharang helyébe – ágyút öntöttek belőle – 1926-ban három új ércharang került, mindhármat Slezák László harangöntő mester készítette Budapesten, a feljegyzések szerint a legfinomabb harangércből. /1947-ben két harangot újraöntettek, öntötte Szlezák Rafael harangöntő Rákospalotán./
1911-ben 14 keceli család terrakotta stációképet készíttetett a templomba. Az alkotások kivitelezője a pécsi Zsolnay gyár volt. A 14 terrakotta, féldombormű, keresztúti stáció színezett, plasztikusan kiemelkedő, mintázott ábrázolással eleveníti meg az Üdvözítő szenvedéseit, díszes gótikus keretben /az adakozók neve megtalálható a képek oldalán/.
A jobb oldalon lévő Krisztus szobrot a keceli származású Falusi /Filus/ Mihály (1899-1973) szobrász készítette az 1930-as évek elején.
1930-ban került sor a templom környéki park kialakítására, itt található a Szentháromság szobor és Nepomuki Szent János szobra.
Az 1958-ban ledőlt templomkereszt helyreállítását a pécsi Vlasits István tetőfedő végezte.
1959-1962 között renoválták a templomot, a felújítást Thomas Antal építészmérnök irányította, a templombelső kifestését Takács András és Takács István festőművész, grafikus (1901-1985) templomfestők végezték. „Takács István tökéletes folytatója volt a legnagyobb barokk mestereknek. Képeit gazdag képzelettel helyezte el korunk templomaiba, keze nyomán a templomok falai látszólag megnyíltak és szabad kilátást nyitottak az égi magasságokba”. (A templomban elhelyezett emléktábla már csak Takács Istvánt említi – ellentétben a Kecel története és néprajza kiadvánnyal, de Takács Andásról nem is található feljegyzést mint művész.)