Kazári Riolittufa

A Mátraszele és Kazár közötti hegygerinc déli oldalán alakult ki a növényzet nélküli, riolittufával borított, mélyen barázdált felszín.

Mintegy 20 millió éve, a miocén vulkánosság során, került a felszínre. Nagy valószínűséggel a Mátra vulkáni kitöréseinek szórt anyaga, amely vegyes összetételű és különböző szemszerkezetű. A portól a nagyobb rögökig minden méret előfordul. A puha riolittufa felszínt a víz eróziós munkája formálta, benne mély árkokat szabdalt.

A Kazárról kivezető földút bal oldalán egy szintén különleges képződmény, egy érdeklődésre számot tartó földtani szelvény is látható. A szelvény az ottnangi emelet felsőrészét és a kárpáti emelet bázisképződményeit mutatja be. A legfelső barnakőszéntelep fedőjében települő agyagos, majd homokos fedőképződményekben szívkagyló (Cardium) fauna, majd felette a finomszemcsés laza homokkőben „kecskeköröm” (Congeria) maradványokra bukkantak.