Az erdőtömb nagyon sokáig nem rendelkezett feltáró úthálózattal, ami nehezítette a faanyag állandó és biztonságos szállítását. A vasútőse a két világháború között épült, összekötötte a somogyszobi vasútállomást, valamint a kaszópuszta-bördeci erdőrészt. Előbb lóvontatással, majd a negyvenes évektől gőzmozdonnyal szállították a fát. A fakitermelés, de főként a szállítás időjárástól független elvégzését a kisvasút biztosította.
A jelenlegi vasúti vonal kiépítésének gondolata az Országos Erdészeti Főigazgatóság budapesti központjában Káldy Józseftől származott. A fővonal tervei (Szenta-Bojsza-Rinya) 1951-52-ben készültek, építése a Kaszó-Bojsza szárnyvonallal együtt folyamatosan 1952-55 között történt. Ekkor a fa keresztaljakra szerelt és homok ágyazatra helyezett vasúti vonal teljes hossza 17 km volt.
Az erdei vasút működési engedélyét 1955. június 2-án adták meg, a szállítás egy C50-es diesel mozdonnyal indult be. Két év múlva épült meg a csillagpusztai erdőtömbbe vezető 3 km-es újabb szakasz.
A személyszállítás 1961. május 17-én indult meg Szenta és Kaszópuszta között. 1963-ban még egy 1,8 km-es szakasszal meghosszabbították a fővonalat, mely így a Böhönyei Állami gazdaság magyrinyapusztai telephelyét is bekapcsolta a személy-, de főleg a teherszállításba. A szakasz az Állami Gazdaság felbomlásáig (1968) üzemelt, utána a pályarész elbontásáig (1970) már csak személyszállítás történt rajta.
Az idő múlásával a vasút jelentősége a faanyag szállításában egyre csökkent. A teherszállítást 1985-ben teljes egészében átvették a tehergépjárművek. Ennek következtében 1989-ben a fővonal Bojsza-Rinya szakaszát is felszedték.
1997-ben a KASZÓ Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság megvásárolta az 1954-ben Resicán gyártott, majd 1984-ben Szászrégenben felújított gőzmozdonyt. A Karácsony névre keresztelt gőzös 1997. december 14-én érkezett Kaszóra és a következő év április 16-án helyezték üzembe.
Jelenleg kisvasút az Állami Erdei Vasút menetrend szerint közlekedik, az állam tulajdonában lévő és a KASZÓ Zrt. által üzemeltetett saját használatú, keskeny nyomtávú vasútjához tartozik.
A jelenlegi vonal hossza (Kaszó-Szenta) 8 km. A kisvasút menetideje 40 perc.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A jelenlegi vasúti vonal kiépítésének gondolata az Országos Erdészeti Főigazgatóság budapesti központjában Káldy Józseftől származott. A fővonal tervei (Szenta-Bojsza-Rinya) 1951-52-ben készültek, építése a Kaszó-Bojsza szárnyvonallal együtt folyamatosan 1952-55 között történt. Ekkor a fa keresztaljakra szerelt és homok ágyazatra helyezett vasúti vonal teljes hossza 17 km volt.
Az erdei vasút működési engedélyét 1955. június 2-án adták meg, a szállítás egy C50-es diesel mozdonnyal indult be. Két év múlva épült meg a csillagpusztai erdőtömbbe vezető 3 km-es újabb szakasz.
A személyszállítás 1961. május 17-én indult meg Szenta és Kaszópuszta között. 1963-ban még egy 1,8 km-es szakasszal meghosszabbították a fővonalat, mely így a Böhönyei Állami gazdaság magyrinyapusztai telephelyét is bekapcsolta a személy-, de főleg a teherszállításba. A szakasz az Állami Gazdaság felbomlásáig (1968) üzemelt, utána a pályarész elbontásáig (1970) már csak személyszállítás történt rajta.
Az idő múlásával a vasút jelentősége a faanyag szállításában egyre csökkent. A teherszállítást 1985-ben teljes egészében átvették a tehergépjárművek. Ennek következtében 1989-ben a fővonal Bojsza-Rinya szakaszát is felszedték.
1997-ben a KASZÓ Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság megvásárolta az 1954-ben Resicán gyártott, majd 1984-ben Szászrégenben felújított gőzmozdonyt. A Karácsony névre keresztelt gőzös 1997. december 14-én érkezett Kaszóra és a következő év április 16-án helyezték üzembe.
Jelenleg kisvasút az Állami Erdei Vasút menetrend szerint közlekedik, az állam tulajdonában lévő és a KASZÓ Zrt. által üzemeltetett saját használatú, keskeny nyomtávú vasútjához tartozik.
A jelenlegi vonal hossza (Kaszó-Szenta) 8 km. A kisvasút menetideje 40 perc.