A Villányi hegységtől délre, Beremend alatt található Kásád, Magyarország legdélibb települése. Első írásos említése -Kassat, majd Asady- 1294-ből való.
A hajdan mocsaras térségben több patak és halastó is megtalálható volt, magát a falut is vizek zárták körül és ez településszerkezetében mind a mai napig meglátszik. Lakóinak többsége, az ún. Dráva menti sokácok, a XVIII. század elején költöztek Bosznia felől e területre, de az oszmán uralom alatt a Zrínyiekhez tartozó birtokon már élt néhány sokác család. Betelepítésük szervezett formában történt. Magukkal hozott szokásaikat, népművészetüket és kultúrájukat, a magyarországi horvát nemzetiségen belül, talán a legtovább őrizték meg. Ebben szerepet játszott a település földrajzi adottságaiból eredő elzártságuk is.
1984-ben a falu megvásárolva egy XIX. század elején épült házat és portáját, tájházat alakított ki. Az igen alacsony -mintegy két méter belmagasságú, hat helyiségből álló épület, lakó és gazdasági részre oszlik. Falazata részben döngölt föld, részben pedig vályogtéglából áll.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A hajdan mocsaras térségben több patak és halastó is megtalálható volt, magát a falut is vizek zárták körül és ez településszerkezetében mind a mai napig meglátszik. Lakóinak többsége, az ún. Dráva menti sokácok, a XVIII. század elején költöztek Bosznia felől e területre, de az oszmán uralom alatt a Zrínyiekhez tartozó birtokon már élt néhány sokác család. Betelepítésük szervezett formában történt. Magukkal hozott szokásaikat, népművészetüket és kultúrájukat, a magyarországi horvát nemzetiségen belül, talán a legtovább őrizték meg. Ebben szerepet játszott a település földrajzi adottságaiból eredő elzártságuk is.
1984-ben a falu megvásárolva egy XIX. század elején épült házat és portáját, tájházat alakított ki. Az igen alacsony -mintegy két méter belmagasságú, hat helyiségből álló épület, lakó és gazdasági részre oszlik. Falazata részben döngölt föld, részben pedig vályogtéglából áll.