Nagykunsági Tájház

A Jókai u. 16. szám alatti három tagból álló épületegyüttest a múzeum szakemberei 1984-ben alakították ki a nagykunsági lakáskultúrát bemutató lakóházzá, tájházzá. A kétosztatú kisházban nagykunsági, karcagi lakáskultúra 19. század eleji állapota látható, míg a lakóház utcai szobájába a paraszti reprezentációs célokat szolgáló bútor és berendezés-együttes került. A hátulsó ún. lakószobába pedig a 19. század vége felé használatos polgáribb eredetű bútorokkal van berendezve.

A kisházban a Nagykunság legrégebbi lakáskultúrájára jellemző bútorok a 18-19. század fordulójának reprezentatív darabjai láthatók. A kétosztatú lakóház nyeregtetős, nád héjazatú, deszka vértelkű épület. Fala vályog, a szoba hosszában kis előtornác húzódik.

Az átellenben álló vályogfalú, nyeregtetős, cseréptetős, deszka vértelkű lakóház a 19. század elő felének nagykunsági háztípusát jellemzi. A konyha vagy pitar keskeny épületrész. Ezen keresztül érkezik a látogató a házba. A szoba a boglya formájú kemencéjével együtt a parasztház – redemptus gazdaház reprezentációs feladatokat szolgált.

A lakószoba a konyha mellett a család mindennapi életének a színtere. Ennek a berendezése már egy erősen polgárosult ízlést tükröz, közötte a régi nagykunsági festett bútorokkal.

A kamra az udvar felől megközelíthető helyiség, amelyben a család táplálkozásával összefüggő eszközök, tárgyak láthatók.

A gazdasági melléképület három, rendeltetése szerint eltérő funkciójú térre osztódik. Az első, a lakáshoz legközelebb álló, kívülről megközelíthető kamra, mellette ugyancsak külső megközelítéssel a kétajtós istálló nyílik, majd a harmadik helyiség a szerszámos kamra, melyben mezőgazdasági eszközök, hámok, hordók, kádak láthatók.

Az udvaron a kisház vége irányában van az ásott gémeskút.