Karancslapujtő község sokáig a Mocsáry nemzetség tulajdona volt. Eme jeles nemesi család emlékét őrzi a helységben fennmaradt két kúria, melyek közül az egyik a XIX. század elején (1820) épült klasszicista stílusban, a szomszéd telken áll az 1749 körül, eredetileg barokk stílusban emelt Mocsáry-kastély, amelyet a XIX. század elején klasszicista stílusban átépítettek.
Ebben a műemlékké nyilvánított épületben élt és dolgozott Mocsáry Antal (1757-1832), Nógrád megye első, magyar nyelven írt monográfiájának szerzője.
A kastély védett műemlék, szabadon álló, négyzetes alaprajzú, földszintes, manzárdtetős ház, K-i, utcai, homlokzatán íves oromzatú középrizalittal, udvarán kétpilléres-kétoszlopos, timpanonos portikusszal. Építtette Mocsáry Pál 1740 körül, a portikuszt a 19. század végén építették hozzá (elpusztult).
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Ebben a műemlékké nyilvánított épületben élt és dolgozott Mocsáry Antal (1757-1832), Nógrád megye első, magyar nyelven írt monográfiájának szerzője.
A kastély védett műemlék, szabadon álló, négyzetes alaprajzú, földszintes, manzárdtetős ház, K-i, utcai, homlokzatán íves oromzatú középrizalittal, udvarán kétpilléres-kétoszlopos, timpanonos portikusszal. Építtette Mocsáry Pál 1740 körül, a portikuszt a 19. század végén építették hozzá (elpusztult).