Rippl-Rónai Múzeum

"Somogyi Kincsestár" - Néprajzi Látványraktár
A látványraktár a Rippl-Rónai Múzeum néprajzi fafaragás és textilgyűjteményének darabjait mutatja be. A közel 3000 darab, Somogy csaknem 200 településéről, több mint 100 év gyűjtőmunkája során bekerült tárgy átfogó képet ad megyénk népművészetéről. A látványraktár négy termében fa és szarutárgyak, szőttesek mellett a viseletdarabok közül ingek, női kontyok, szűcsmunkák, szűrök is megtekinthetőek. A mézesbábos formák és a kékfestő nyomódúcok mellett a népi gyermekjáték gyűjtemény válogatott darabjai teszik sokszínűbbé a bemutatott anyagot. A kiállítás interaktív eszközökkel, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal és a tárgyak adatainak lekérdezését biztosító információs terminálokkal várja a látogatókat.

Fejezetek Somogy Néprajzából
A kiállítás, az 1909-ben alapított múzeum néprajzi gyűjteményéből, a pásztorélet tárgyaival, a pásztorok díszítő művészetével, a ruhakészítő iparosok munkáival, a paraszti sorban élt emberek hétköznapi és ünnepi viseletével, valamint az emberélet fordulói közül a temetkezés, a gyász hagyományaival ismerteti meg a látogatókat.

Fényes ezüstök és aranyak Somogyországból
2020 januárjában nyílt meg a Rippl-Rónai Múzeum új, állandó kiállítása. A tárlaton a múzeum Numizmatikai Gyűjteményéből látható egy kisebb válogatás. A gyűjteményben 15 ezer darab érme és papírpénz található, amiből kicsivel több, mint 500 darabot állítottunk ki a vitrinekbe. Mivel az érmék többsége elég kisméretű, és a vitrinekben egyszerre csak egyik oldala mutatható be, ezért egy információs pulton nagyobb méretű fotók és további hasznos információk találhatók meg a pénzekről. A kiállított darabok mintegy kétezer évet ölelnek fel az i. sz. előtti 3. századtól egészen 1711-ig. Többféle pénztípus: solidusok, dukátok, dupondiusok, antoninianusok, tallérok, garasok, denárok, krajcárok stb. látható a kiállításon.

Karó közt a potyka
„Karó közt a potyka”- mondják, ami azt jelenti, hogy amikor már a varsa karói közé került a ponty, akkor biztos a veszte. A halász csak akkor lehetett sikeres, ha ismerte a hal élettani és életmódbeli sajátosságait. 1887-ben hazánk egyik utolsó polihisztora, Herman Ottó A magyar halászat könyvében a hal biológiai sajátosságaira alapozva rendszerezte a halászati eszközöket. A „kisszerszámos” halászok általában egyedül, gyakran kiegészítő tevékenységként halásztak. Felszerelésük könnyen szállítható és olcsón előállítható volt, ám annál több furfanggal és terepismerettel rendelkeztek. Kiállításunkban a látogatók egységben ismerhetik meg az egyes hal- és növényfajtákat és a népi halászati eszközöket.

Kincsek Somogy földjéből
"A régészet a földben rejlő múltat kutatja, a földből kiásott emlékek alapján kísérli meg a történelmet rekonstruálni. Alapvető feladatunk a megyei régészeti feltárások végzése, a megye területén előkerülő nem kevés lelet megmentése, tudományos feldolgozása, őrzése és bemutatása. Munkánkat igyekszünk a lehető legkomplexebb módszerekkel végezni, a hagyományosnak mondható ásatási módszerek alkalmazása mellett felhasználjuk a tudományos feldolgozásban, leletfelderítésben, kutatásban, kormeghatározásban a természettudományok segítségét.

Rippl-Rónai Ödön Gyűjteménye
A Rippl-Rónai Múzeum művészeti gyűjteményét Rippl-Rónai József festőművész testvéröccse, Rippl-Rónai Ödön műgyűjtő (1865-1921) alapozta meg a 20. század elejét fémjelző, klasszikus avantgarde anyaggal. Az anyagi lehetőségeiben korlátozott vasúti tisztviselő. aki több mint 30 évi szorgalmas, nélkülözéseket is vállaló gyűjtőmunkával hozta létre magángyűjteményét. Eljutott Párizsba is, és Budapesten rendszeresen látogatta a modern magyar festők műtermeit. Kollekciója a 20. századi magyar magángyűjtemények egyik legjelentősebbje volt, amely 1921-ben, Ödön halálakor 1267 db-ot számlált. Nagy méretű, reprezentáns múzeumi darabokat nem tudott megvásárolni, ezért a sok a kisebb vázlat. Különösen kedvelt motívumkört képeznek a gyűjteményében a modern aktábrázolások.