Balassa Antal síremléke

A középkori, de hagyomány szerint, már az Árpád korban a mai Ország út és Gárdonyi út kereszteződése melletti területen állt a valamikori nyéki kápolna, melyben a hagyomány szerint már Szent Gellért is misézett 1046-ban.

Az biztos az írások szerint, hogy ezen a területen állt a középkori kápolna, amely körül temető is volt, ezt az 1700-as évek beli leírás, és az előkerült maradványok és leletek is igazolják. Itt került elhelyezésre Balassa Antal nyéki nemes akaratára síremléke 1871-ben, aki ezzel az emlékkel akarta megjelölni a nyéki kápolna helyét. Ez a síremlék ma is áll, amelyet a Pesti Lónyay utcai és a Pápai Református Kollégium készíttettek el, mivel jelentős adományokat kaptak, az 1870. január 31-én elhunyt nemestől. A két főörökös költségén Balassa Antalnak síremléket emeltek a volt kápolnásnyéki kápolna helyén, majd a nyéki köztemetőből ide helyezték nyugodni ünnepélyes külsőségek mellett, 1871. október 29-én.

Balassa Antal nemes: Szül. Kápolnás-Nyéken 1818. február 7-én. Jogi tanulmányokat végzett, majd patvaristásodott Sárközi Kázmér mellett, s volt megyei esküdt. Korán abbahagyta a jogi pályát és visszavonult nyéki birtokára és gazdálkodóként gyarapította birtokát. Modern gazdálkodást folytatott, meglátogatta az 1851-es Londoni Világkiállítást is. Közkedvelt társasági alak volt, és agglegény maradt. Vörösmarty Mihályt 1853-55. között segítette, jó kapcsolatuk volt. Leszármazottja nem maradt, vagyonának nagy részét a Pesti Református Gimnáziumra, és a Pápai Református Kollégiumra hagyta, de gondoskodott a nyéki, gárdonyi református egyházakról, a községek szegényeiről, elesettjeiről és rokonokról úgy, hogy továbbtanulási alapítványt tesz a Balassa gyermekeknek. Korának egy nagy mecénása volt a községben.