Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény

Csete Balázs a kiváló tanár országos hírű néprajzkutató nyomdokait a helyi hagyományőrző szakkör viszi tovább. A hagyományőrzés célja: néprajzi tárgyak gyűjtése, elfelejtett szokások, népi hagyományok felkutatása, megőrzése.

1981-re a népi kismesterségekhez kapcsolódó tárgyakból több mint 2000 db gyűlt össze. Ezeket leltározták és az akkori Nagyközségi Tanács rendelkezésre bocsájtotta a régi II. sz. óvoda romos épületét. Ezt a szakkör társadalmi munkában felújította, ahol a tárgyakat 6 helyiségben helyezték el.

Az első – a legnagyobb – teremben találhatók a településen régebben használatos eszközök, főleg a háztartásban és mezőgazdaságban használatos tárgyak. Régi népviselet, kihaló kismesterségek, cukrász, cipész, kőműves mesterek régi eszközei. A sokféle ruhanemű bizonyítja településünk lakosságának viseletét. Ugyancsak e teremben találhatók településünk őstörténetének bizonyítékai, régészek által talált ásatási leletek is. Itt helyezték el Mikovinyi Sámuel 1739-ben, a Jászságról kézzel készített térképét, valamint a községet 1818-ban várossá nyilvánító oklevél másolatát.

A második teremben Csete Balázs emlékei láthatók: festményei, tus és ceruza rajzai, valamit az általa lerajzolt és elkészített régi jászkiséri gyermekjátékok. Itt látható tanítványa néhai Kocsis László festőművész 5 munkája is. Ugyancsak e teremben láthatók a honismereti munkáiért kapott oklevelek, megyei és nagyközségi kitüntetések, elismerések, a szakkör által készített pályamunkák és az 5-10 évenként készített tablók is.

A harmadik helyiségben régi írásos emlékek, a községünk eredeti címerei, térképek, olajfestmények, valamint a tanácskozásra, vendégek fogadására alkalmas berendezés. Itt őrizzük az 1918-ban alakult Dalárda emlékzászlóját, valamint II. Rákóczi Ferenc 1710-ben Jászkisérről küldött levelének másolatát.

A negyedik helyiség az 1920-30-as évek régi jászkiséri szokás szerint berendezett jómódú református szobát idézi fel, annak bútoraival, fényképeivel. Itt található annak a levélnek a hiteles másolata, melyet a néhai Gulyás István hites ügyvéd írt 1867-ben a Torinóba emigrált Kossuth Lajosnak. Kossuth nemcsak válaszolt e levélre, hanem egy őt ábrázoló festménnyel is kedveskedett a levél írójának. Gulyás István hites ügyvéd és feleségének fényképe szintén itt látható.

Az ötödik helyiség a gazdag református szobához igazodó konyhát mutatja be, ehhez illő bútorokkal és edényekkel.

A hatodik helyiségben a reformátusok által megbecsült öreg szülők szobai berendezései láthatók: szekrény, sublót, ágy, kanapé.

Az udvar hátsó területén található az 1995-ben kialakított "Jász-porta" néven elnevezett együttes, a volt cselédlakásból kialakítva. A fő épületet ugyanis a gazda házához tartozó cselédház berendezése követte: így a szoba, konyha, kiskonyha és a kamra. Ezen helyiségekben találhatók régi edények, kályhák, szép szekrények, asztalok, és egyéb háztartásban használatos eszközök. A szoba berendezésénél követtük, nagyközségünk kettős vallású jellegét: félig református, félig katolikus módon rendeztük be azt. Az épülethez tartozik két kocsi elhelyezésére szolgáló kocsiszín, abban szekér, szüreti felszerelés, mosás eszközei és egyéb mezőgazdasági tárgyak kerültek elhelyezésre.