Jászkarajenő látnivalói
Nagyboldogasszony templom
Cím
Jászkarajenő
Fő u. 55.
47.054192 N, 20.066628 E
Kapcsolat
Web:
www.jaszkarajeno.asp.lgov.hu
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még nem érkezett hozzászólás.
Kara - úgy látszik - megtartotta ősi besenyő nevét, amiből arra lehet következtetni, hogy nem volt sokáig lakatlan és neve még élt a köztudatban. Borovszky szerint a XV. században a kecskeméti székhez tartozott. A kunok Kara-székét 1439-ben és 1440-ben Halas-székkel együtt említik. A Kecskemét székre azonban csak 1452 után van adat. 1466-ban Myse és Márton nevű lakosai peres ügybe keveredtek. A hódoltság elején, 1558-ban a Kunságot Eger várának fenntartására rendelik. Ekkor Kara 40 forint árendát fizet, ami nem csoda, hiszen 1577-ben 19 egésztelkes jobbágy és 1 zsellér lakja, bár 4 házhely lakatlan. Mint kun helység, a püspöki tizedjegyzékben nem szerepel. Valószínűleg a hosszú-hadjárat alatt /1590-1606/ pusztult el. 1626-ban, mint pusztát bérli Nagykőrös városa. 1649-ben Vadászi Pál füleki várkapitány birtoka. Még az 1715. évi összeíráskor is Kőrös bérli. A jászkun puszták redempcioja /megváltása/ alkalmával Jászfényszaru és Alsószentgyörgy váltja meg felesben 4 000 - 4 000 forintért. Palugyay Karát 1854-ben még pusztának mondja 691 lakóval, akik közül 671 volt katolikus. Ebben az időben a puszta fele még Jászfényszaruhoz, másik fele Jászalsószentgyörgyhöz tartozott, ezért, amikor 1860. után - Jenővel egyesülve - községgé alakult, kiskun múltja ellenére "Jász" előnevet kapott. A Jászkunságnak 1876-ban történt megszüntetése alkalmával Pest megyéhez csatolták. Neve 1900. óta Jászkarajenő, ma is Pest megyéhez tartozva.
Első templomát 1860-ban építették Nagyboldogasszony tiszteletére. A mai templom 1894-ben épült, csúcsíves stílusban, a régit pedig iskolává alakították át. A templomot 1946-ban, 1956-ban és 1983-ban renoválták. A templom felépítése után - 1862-ben - lelkészséget szerveztek, amelyet 1879-ben plébániává tettek. 1919-ben a kommunisták a plébánost és a káplánt kivégezték. A tiszteletükre állított emléktábla szövege a következő:
"A vörös rémuralom gonosz napjaiban: 1919. május 4-én, de. 11 óra tájban az átvonuló terrorcsapat egyik elvetemültje három puskalövéssel megölt két katolikus papot: KÓSA JÓZSEF plébánost és HORNYIK KÁROLY káplánt. A vérükkel megszentelt iroda falába illesztve ez ércbe öntött szent emlékezés dícsérje hitvalló vértanúságukat és hirdesse a magyar feltámadást! Ez emlékjelet a jászkarajenői Római Katolikus Hitközség emelte szent kegyelettel, 1920. évben." Újraállították 1991. december 16-án. A plébánia háza 1863-ban épült, melyet 1946-ban és 1981-ben renováltak. Az egyházközség elemi iskolát tartott fenn, a tanerők száma 1943-ban 17 fő volt. Filiája Tiszajenő, ahol 1938-tól iskolakápolna van.
Pongrácz Informatioja a heretikus plébániák között említi: "Kara Calv." A helyet Szarka Jászkarajenővel azonosítja, de tévesen, mivel az Informatio eredeti latin szövegében félreérthetetlenül Szent Benedek /ma Dunaszentbenedek/ és Uszod között sorolja fel és valóban, e Kara ott is volt. A XVII. századvégi tizedjegyzékben szerepel ugyan, de megjegyezve: bizonytalan, vajon a váci egyházmegyéhez tartozik-e. Tény, hogy Lipót király 1665. december 12-én kelt diplomájában Karát a kalocsai érsek javának mondja Sárköz megyében. Fekvése következtében ez a Kara sohasem tartozhatott a váci egyházmegyéhez!
Pázmány Péter 1629-ben egykori kun plébániának mondja az esztergomi érsek joghatósága alatt, mint fentebb már említettük. Így kellett lenni már az Árpádok alatt is templomának! A középkori templom romjai még az 1699. évi összeíráskor láthatók voltak. 1910-ben a felsőkarai határrészben, az úgynevezett "kisharangosi temetőben valami ősi épület terméskő-romjai láthatók. Genthon ezeket a teljesen benőtt romokat középkorinak tartja. A kisharangosi iskola udvarán lévő harang 1778-ból aligha lehetett a régi Kara község harangja, már csak évszámánál fogva sem, hiszen II. József korában Kara pusztának nem volt 20 lakosa sem, de kápolna sem volt a környéken, amelynek harangja lett volna, sem romot nem tüntetnek fel az egykori térképek. Így lehet, hogy az alapok még most is a földben vannak feltáratlanul. Genthon nyilvántartja a romokat, de a Műemlékjegyzékben nem szerepel.