Vágó Pál Helytörténeti Gyűjtemény

Az épület a régi hevesi úton - ma István király út - található, nagy portájú redemptus ház . Falán "Vágó Pál Helytörténeti Múzeum" felirat található, ami egy kicsit eltúlzott megállapítás, mert nincs múzeummá nyilvánítva az intézmény.

Az 1803-ban, Vágó Ignácz jászkapitány által építtetett "nemesi udvarház" jellemzői a vastag falazat, a falazatnál is magasabb kontyolt tetőszerkezet, amelynek ácsmunkája különlegesen nagy méretű fagerendákból készült. Kúriaszerű, masszív épület, utcai homlokzatán négy, egyenes záródású, keretelt ablakkal. A hódfarkú cseréppel fedett magas tető lenyúlik az udvari homlokzaton végigfutó, három oszlopon nyugvó, nyitott tornác fölé, amelyet mindkét végén ún. szárazbejárat zár le. Kéménye "öszpontosított", amely elsősorban a szabadkéményes tűzhelyet szolgálta ki, de az épület valamennyi helyiségéből a kályhák füstjét - a padláson kiépített, szinte vízszintes kéményrendszerekkel - elvezette.

Nagy és gondozott kert tartozott a lakóházhoz, de az udvara területén a II. világháborút követően hat lakóház épült. Szintén a lakóház udvarán került kialakításra Vágó Pál festőművész műterme a XIX. század végén, amelynek egyik falán egy templomi freskórészlet volt, de az ötvenes években - felsőbb utasításra - előbb lemeszelték, majd lekaparták, így megsemmisült.

A lakóházat és a műtermet különböző célokra használták az elmúlt évtizedekben. Volt rendőrségi konyha, MNDSZ székház, cipész műhely, és lakóház is. A festőművész szülőházát az 50-es évek után a Községi Tanács kiállító teremnek rendezte be, míg a műteremben kapott helyet a községi könyvtár, majd később a GAMESZ. Jelenleg a volt műterem egyik részében a Tourinform irodája működik, míg a másik részében Vágó Pál festőművész eredeti műveit tekinthetik meg az érdeklődők.

A lakóház szobáiban különböző témájú állandó kiállítások várják a látogatókat, melyek anyagát Bistey László jegyző kezdte el gyűjteni már a háborút követő években. Mint ingatlanközvetítő és hatósági becsüs, volt alkalma megtekinteni a padlásokon elfekvő tárgyi emlékeket, melyek közül az értékesebbeket elkérte, vagy megvásárolta, és összegyűjtötte. Segítségére volt ebben a munkában Gyárfás Mátyás, a helyi MÉH-telep volt vezetője, Bodonyi József és Szikszai Gábor általános iskolai tanárok.

Nagyon komoly installációs segítséget kapott az intézmény a Jász Múzeumtól, illetve annak vezetőitől: Dr. Tóth Jánostól és Hortiné, Dr. Bathó Edittől, valamint a szolnoki Damjanich János Múzeumtól. Az innen kapott vitrinek segítségével vált lehetővé, hogy egyre inkább kiállítótermi, illetve múzeumi célokat szolgáljon az egyre gyarapodó anyag és a Vágó-ház.

A 60-as évekre kialakult az egyes szobák funkciója, melyek közül a legnagyobbat az időszaki kiállítások számára üresen hagyták. A 70-es évek végén volt egy nagyobb volumenű felújítás, melynek során körben aláfalazták az épületet, kicserélték a padozatot, kijavították a tetőszerkezet, és tisztasági festést végeztek. A városi gázvezeték kiépítésekor a gázfűtésre való áttérés is megtörtént. 2003-ban az épület tetőszerkezetét - az eredeti stílusú héjazatot (hódfarkú cserép) megtartva - kicserélték.

Az állandó kiállítások mellett a nagyteremben havonta más és más képző-, és iparművészeti, valamint helytörténeti kiállítás tekinthető meg.